Magyar Királyi Honvédség
Thursday, 02-May-24 07:36:23 UTCAz 1918-as forradalmat követő számos rendszer- és kormányváltás miatt jó néhány címváltozásra került sor. Az alábbiakban ezeket tüntetjük fel a megjelenés időbeli sorrendjében és időtartamának megjelölésével: Rendeleti Közlöny a Magyar Hadsereg számára. Szabályrendeletek. 45. évfolyam 89. szám (1918. november 3. ) – 46. évfolyam 20. szám (1919. márc. 21. ). Rendeleti Közlöny a Magyar Hadsereg számára. Személyes ügyek. 45. évfolyam 162. november 9. évfolyam 37. március 21. ). Melléklap: Kisközlöny a "Rendeleti közlöny"-höz a Magyar Hadsereg számára. 2. évfolyam 100. szám. (1918. nov. 9. ) – 3. évfolyam 17. ). Vörös Hadsereg rendeletei. Szabályrendeletek. 46. évfolyam 21. április 2. évfolyam 47. augusztus 2. ). A Vörös Hadsereg rendeletei. Személyes ügyek. 46. évfolyam 38. évfolyam 62. ). Melléklap: Kisközlöny. A Vörös Hadsereg rendeletei. 3. évfolyam 19. évfolyam 50. ). Rendeleti közlöny a Magyar Hadsereg számára. [! 48. ] szám (1919. augusztus 6. évfolyam 80. dec. A Magyar Királyi Honvédség páncélvonatai az I. világháborúban - Hidegkúti Hírek. évfolyam 63. évfolyam 107. december 31.
A Magyar Királyi Honvédség Páncélvonatai Az I. Világháborúban - HidegkÚTi HÍRek
A Fokker C. V különböző variánsai WM-16 Budapest Az előző repülőgép, a Fokker C. D továbbfejlesztett változata. Előnyei: nagyobb szárnytávolság, nagyobb motor, nagyobb repülési magasság, nagyobb gyorsaság stb. WM16-Budapest. Fortepan / Négyesi Pál WM-21 Sólyom közelfelderítőgép Halász Andor, Hoff Miklós és Samu Béla tervei alapján készült a Weiss Manfréd-, a MÁVAG és a győri Waggon-gyárban sorozatgyártásban. Törzse karcsúbb, áramvonalasabb, mint a WM-16 repülőgépé. WM-21 oszlopon kiállítva a Budapesti Nemzetközi Vásáron 1940-ben Fortepan / Sattler Katalin Fokker C. D/U "Furricane" felderítő és műhelyrepülőgép Az eredeti Fokker C. D komolyabb átalakítása után mind megfigyelésre, mind szállításra egyaránt alkalmassá vált. Bázisa a Székesfehérvár-Sóstói Szerelőüzem volt. Innen "furikáztak" az egyes repterek között, ahol a javítandó gépek voltak. A Focke Wulf Fw 189 A Focke Wulf Fw 189/A-1 és A-2 közelfelderítőgépeket a korabeli harci gépek felszerelésével látták el. Fegyverzete: 2 szárnytőbe épített előretüzelő, 7.
Megállapítható, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a magyar hadiipar olyan világszínvonalú páncélvonatokat volt képes tervezni és gyártani, melyek még a második világháborúban is kiválóan megállták a helyüket. A Trianoni békediktátumot követően az antantelőírások és ellenőrzések miatt a páncélvonatot katonai őrvonatnak nevezték át, (ennek rövidített neve körvonat volt). Különböző vasúti állomásokon szétszerelt állapotban tárolták a kocsikat, a mozdonyokat pedig fűtőházakban tartották. Összesen a 4 legjobb szerelvényt tartották meg ilyen módon, a többit leszerelték. A megmaradóak páncélzatát korszerűsítették, lövegtornyokat kaptak és nagyobb kaliberű fegyverzettel látták el őket (22M 80 mm-es lövegek, hatótávolság 8. 4 km.!! ). A modernizációhoz hozzá tartozott, hogy a világon elsőként a magyarok létesítettek az egyes kocsikon tartózkodó katonák között telefon, illetve a későbbiekben rádió összeköttetést. (Az összes többi ország a haditengerészetben alkalmazott zászlójelzéseket használta az egyes kocsik személyzete közti kommunikációra).