Kőzetbolygók A Naprendszerben

Thursday, 02-May-24 08:18:01 UTC

Ezek zömének keringése merőben eltér a többi testétől: vagy elnyújtott ellipszis pályákon, vagy az ekliptikáétól eltérő síkban mozognak. A Naprendszert teljesen betölti a napszél, a csillagunkból kiinduló folyamatos részecskeáramlás, amely kölcsönhatásba lép az égitestekkel, létrehozva az űridőjárást. A napszél egyben ki is jelöli a Naprendszer határait: hatása a heliopauzáig tart, ahol más csillagok szeleinek sugárnyomása kiegyenlíti a napszél sugárnyomását. Két hullámban alakulhattak ki a Naprendszer bolygói. Ezt a határt tekintjük a naprendszer határának, bár a rendszer gravitációs határa messzebbre tehető, hisz még a hozzávetőleg egy fényévnyire levő Oort-felhő is ezen a határon belül van. Naprendszerünkről bővebb információ a oldalon található.

1. Új elmélet született a Naprendszer bolygóinak kialakulására - Hamu és Gyémánt
2. Bolygók
3. Két hullámban alakulhattak ki a Naprendszer bolygói
4. Mozaik digitális oktatás és tanulás

Új Elmélet Született A Naprendszer Bolygóinak Kialakulására - Hamu És Gyémánt

Ezért tartalmaznak lényegesen több illó anyagot, mint a kőzetbolygók. Átlagos sűrűségük kicsi, 0, 69-1, 64 g/cm³ közötti. Tömegük a Föld tömegének 14-318-szorosa, átmérőjük 49 000-143 000 km között van. A Jupiter és a Szaturnusz esetében a mintegy 10 földtömegnyi mag felett atomos, majd molekuláris hidrogénköpeny helyezkedik el, amely határfelület nélkül megy át a légkörbe. Az Uránusz és a Neptunusz belsejében egy-egy vastag ionizált vízköpeny lehet. Mind a négy óriásbolygónak gyűrűje és holdrendszere, valamint erős, belső eredetű mágneses tere van, és rádiósugárzást bocsátanak ki. Naprendszerünk óriásbolygói [ szerkesztés] Jupiter [ szerkesztés] A Jupiter óriási, csaknem kizárólag hidrogénből és héliumból álló gázgömb. Bolygók. Tömege majdnem két és félszer nagyobb az összes többi bolygó együttes tömegénél. Nincs szilárd felszíne, gázokból álló légköre befelé egyre jobban sűrűsödik, majd fokozatosan folyékony halmazállapotba megy át, és csak a belseje szilárd. Érdekes tulajdonsága, hogy lényegesen több energiát sugároz ki magából, mint amennyit a Naptól kap.

Bolygók

Szaturnusz [ szerkesztés] A Szaturnusz nagyon hasonló a Jupiterhez, szinte teljesen hidrogénből és héliumból álló gázgömb. A bolygók közül a Szaturnusz a legritkább, az átlagsűrűsége még a vízénél is kisebb, 0, 71 g/cm3. Légköre melegebb, mint a naptávolságból adódó egyensúlyi hőmérséklet, így itt is több a kisugárzott energia, mint amennyi a Napból érkezik. Uránusz [ szerkesztés] Az Uránusz szintén óriásbolygó, habár jóval kisebb, mint a Jupiter és a Szaturnusz, de az átmérője még mindig négyszer akkora, mint a Földünké. Kékes légköre elég egyhangúnak tűnt a Voyager–2 képein, az újonnan készített űrtávcsöves felvételek is csupán egy-két felhőfoszlányt mutattak rajta. A bolygó jellegzetes kék színét a légkörben található metán okozza. Mozaik digitális oktatás és tanulás. Szerkezete az eddigi gázbolygókétól eltérő, mivel a belsejében lévő, viszonylag kicsi kőzetmagot egy (víz, ammónia, metán keverékéből álló) köpeny veszi körül, és a bolygót főként hidrogén és hélium légkör övezi, metánnal vegyítve. Neptunusz [ szerkesztés] A Neptunusz is gázbolygó és négyszer nagyobb, mint a Föld.

Két Hullámban Alakulhattak Ki A Naprendszer Bolygói

Föld-típusú bolygók (vagy kőzetbolygók) gyűjtőnéven a Naprendszerben a négy belső bolygót, a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot értjük. Fizikai tulajdonságok szerint ehhez a típushoz sorolható még a Hold és a fő aszteroida-övben keringő Ceres törpebolygó is, sőt a Jupiter két holdja, az Europé és az Io is, mégsem tévesztendők össze az előzőekben említett bolygókkal, mivel utóbbiak nem viselhetik a " bolygó " elnevezést. Merkúr A Merkúr a Naprendszernek a Naphoz legközelebb keringő, és a Plútó törpebolygóvá minősítése óta legkisebb bolygója. Átmérője a Földének 40%-át sem éri el, így néhány, az óriásbolygók körül keringő hold is nagyobb nála, tömege a Föld tömegének 5, 5%-át teszi ki. Vénusz A népnyelvben Esthajnalcsillag nak nevezett Vénusz a Naptól számított második bolygó. Tömege, összetétele és mérete a Földéhez hasonló, emiatt sokszor nevezik bolygónk ikertestvérének. Föld A Föld a Naptól számított harmadik bolygó, a Naprendszer ötödik legnagyobb bolygója, mind átmérőjét, mind tömegét, mind sűrűségét tekintve, valamint méreteit illetően a legnagyobb kőzetbolygónak is számít, bár átmérője csak 644 kilométerrel, tömege is csupán 25%-kal nagyobb, mint a Vénuszé.

Mozaik Digitális Oktatás És Tanulás

A bolygók fejlődése ezután különböző utakon haladt tovább. A Merkúrt központi csillagunk felperzselte és a napszél erodálta a felszínét és a légkörét. A második bolygón, a Vénuszon a nagy vulkáni aktivitás miatt a légkörbe került gázok fékezhetetlen üvegházhatást indítottak be, aminek köszönhetően mára rendkívüli magas nyomás és hőmérséklet jött létre. A harmadik bolygón, vagyis a Földünkön hatalmas kiterjedésű vízóceánok alakultak ki. Bolygónk fejlődésének korai szakaszában egy óriási becsapódás történt, melynek következtében a testéből kiszakadt törmelék önálló égitestté állt össze, így született meg kísérőnk, a Hold. Emellett még kialakult rajta az élet, egyedüliként a Naprendszerben. A rejtélyes Mars elvesztette légkörét és vízkészletének jelentős részét. Az "ötödik bolygó" össze sem állt bolygóvá, mivel a hozzá legközelebb eső óriásbolygó gravitációs zavaró hatása nem engedte a kisbolygók bolygóvá összeállását, így egy kisebb-nagyobb testekből álló, több ezer tagot számláló övezet maradt a helyén.

A Naprendszer négy óriásbolygója összehasonlítva a Nappal Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa. Összetételük (nagy illóanyag tartalmuk) és felépítésük alapján a bolygórendszerünk külső részén található négy bolygót ( Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) soroljuk ebbe a csoportba. Emiatt a külső bolygó elnevezés is illik rájuk, mivel naptávolságuk nagyobb mint 5 CsE. Következésképp, e bolygók keringési ideje nagy, pálya menti sebességük kicsi. A más csillagok körül felfedezett exobolygókra is alkalmazzák a megnevezést, azonban ha a csillagot kísérő égitest tömege nagyobb 13 Jupiter-tömegnél, akkor barna törpéről beszélünk. Jellemzők [ szerkesztés] Az óriásbolygók a Naprendszer keletkezése idején a Naptól távolabb jöhettek létre, ott, ahol már a víz is kifagyott, és a jégszemcsék is részt vehettek a bolygótestek felépítésében. Továbbá, miután összeállt egy néhányszor tíz földtömegnyi magjuk, gravitációsan is magukhoz tudták kötni a környezetükben lévő gázt.