Cixin Liu A Sötét Erdő

Wednesday, 15-May-24 08:38:34 UTC

Az itt lefestett világ azonban nemcsak ezért, és nem is csak az időközben mégis bekövetkezett technológiai fejlődés bemutatása miatt érdekes, hanem mert részletesen bemutatja az emberi társadalom elképzelt változásait is, melyek közül a család teljeskörű hiánya, a természetes szelekció pozitív felhangja és az űrbéli államok megalakulása a legérdekesebb. A sötét erdő által felvázolt utópia képe összességében nem túl pozitív. A jövő emberiségének alakulását meglehetősen sötétnek festi le, különösen ha a túlélésről van szó. Olyan kérdéseket vet fel, mint például: ember tud-e maradni az ember, ha tudja, hogy nem mindenki élheti túl? Vajon segít-e a menekülés megvalósításában, vagy csak a saját érdekeit nézi még akkor is, ha ezzel keresztbe tesz az emberiség túlélésének? Életbe lép-e a "dögöljön meg a szomszéd tehene is"-effektus? Cixin Liu A választ, illetve hogy egyáltalán szükség van-e válaszra, az utolsó ötven oldalon tudjuk meg, ami a fentebb említett "kevésbé tudományos, inkább olvasmányos" jelzőknek tökéletes ellentéte.

• Cixin liu a sötét erdő péter
• Cixin liu a sötét erdő a mi
• Cixin liu a sötét erdő 1
• Cixin liu a sötét erdő e

Cixin Liu A Sötét Erdő Péter

Itt ugyanis megismerkedhetünk a könyv elején csak említett "kozmikus civilizációk" fogalmával, az azokat vizsgáló "kozmikus szociológiával", valamint további ezekhez kapcsolódó kifejezésekkel, mint például a "sorsszerű teher" és az emiatt kialakuló "gyanakvás láncolata". Ezeket a fizikát, csillagászatot és szociológiát érintő fogalmakat alaposan és érdekesen magyarázza az író, aminek köszönhetően egészen más fénytörésbe helyeződik az előző hatszáz oldal története. Sőt, a gondolatmenet végén valóságos filozófiai síkra lép a történet, amikor főhősünk eljut a fentebb említett következtetésig, ami tökéletesen egybevág Jean-Paul Sartre "a pokol az a másik ember" nézetével. Hogy ebben a környezetben hogyan tud folytatódni a történet, milyen viszony alakul ki emberek és trisolarisiak, vagy ami talán még fontosabb, emberek és emberek között, az A sötét erdő ből nem derül ki. A magyarul még nem elérhető harmadik rész, a Death's End azonban valószínűleg erre is választ ad majd. Cixin Liu: A sötét erdő Európa Könyvkiadó, 2018 Fordította: Dranka Anita

Cixin Liu A Sötét Erdő A Mi

Ott van Newton, aki kidolgozta a tömegvonzás törvényét és a klasszikus mechanika alapjait képező axiómákat. Ugye nem gondolja senki, hogy ezeket ő találta ki! Newton idejében ezek a gondolatok már rég megjelentek, mindössze ő volt az aki egységes rendszerbe szervezte ezeket és a lyukakat kitöltötte. Mégsem ismerjük azon elmék nevét, akik a probléma megoldását szinte tálcán kínálták Newton számára. A regény ismételten bővelkedik tudományos elméletek továbbgondolásával, melyek nem csak elszórakoztatják az olvasót, hanem el is gondolkodtatják. Persze, aki inkább a cselekményre fókuszál és nem érdeklik a fejtegetések, azok sem zökkennek ki a történetből, hiszen nagyon jól beépítette ezeket Liu a regénybe. A sci-fi kedvelői szintén sok utalásra bukkanhatnak a sorok között, hiszen a szerző a klasszikusokból is sok gondolatot beleépített a történetbe. Többségében jelzi is, hogy kitől származnak a gondolatok, egy-egy odaszúrt félmondattal, így kerülve ki a lábjegyzeteket. Azonban beleakadtam két átfogalmazott idézetbe is, ahol a forrásmegjelölés hiányzott.

Cixin Liu A Sötét Erdő 1

Így viszont, bár még maradt egy pár kérdés, az olvasó maga is megtalálhatja a válaszait a sorok között. Két dolog miatt nem tudom maximálisra értékelni a kötetet. Az egyik a súlytalan főszereplő, Cheng Xin, aki csak sodródik az árral, és nem áll ki a döntései mellett. Sokkal jobb lett volna, ha vállalja a döntéseinek a következményét, még akkor is, ha ezek katasztrófát okoztak. Ha kiáll a döntései mellett, még akkor is, ha azok végül hibásnak bizonyultak, sokkal kedvelhetőbb lett volna, és cselekvő részét képezte volna a történetnek. Így viszont mindössze egy dobókockának tűnt, amit egy kritikus kérdés eldöntésekor elgurítanak, és annak függvényében, hogy páros vagy páratlan az eredmény, a történet az szerint változik. A másik dolog a túlírás. Érezhető, hogy Liu megakarta osztani az elképzeléseit az olvasóval és ki is akarta fejteni ezeket, de néha sajnos kicsit tovább tartott neki. Az egész kötetben vannak ilyen részek, de jellemzően a vége felé erősödött jobban ez a tendencia, ami néha oldalakon keresztül tartott.

Cixin Liu A Sötét Erdő E

A kérdés az, hogy a fordítás (kínai->angol->magyar) folyamán történet meg az idézetek torzulása, vagy eleve az szerző is pontatlanul írta le őket. Ezzel még nem is lett volna akkora gond, ha lábjegyzetben leírja, hogy "Utalás X. Y. művére". De nem! Semmi lábjegyzet vagy utalás sincs a könyvben. Ennek következtében sokat gondolkodtam e felfedezést követően, hogy akármilyen jó lesz is a könyv, fél pontot le fogok vonni. Végül elvetettem ezt a "büntetést", mert ezt leszámítva tökéletes a történet. Nem kell azért megijedni a regénytől, hiszen mint fentebb írtam, a tudományos elméletek boncolgatása és továbbgondolása nagyon szépen belesimul a történetbe. Ráadásul a kötetet tekinthetjük egy szociológiai összefoglalónak is, mely feltárja előttünk az emberiség gyarlóságait, a hitetlenségét és az elbizakodottságát is. A majd kétszáz éves ugrást követően egy teljesen más világ tárul elénk, melyben nyoma sincs a kishitűségnek és bizakodva tekint az emberiség a jövőbe. Hisz abba, hogy képes megküzdeni az ellenséggel és győztesként kerülhet ki a csatából.

A kínai Luo Ji csillagász és szociológus számára hamar kiderül, hogy a négy falképző közül ő az egyetlen, akinek a trisolarisiak a halálát kívánják.