Az Emberi Szem Felépítése | Hillvital

Monday, 13-May-24 20:39:28 UTC

Kollagénrostokból áll, de tartalmaz ereket és idegeket is. Az érhártya a szem dús érhálózattal rendelkező rétege, aminek az a feladata, hogy táplálja a retinát. A szivárványhártya egy lapos és gyűrű alakú puha lemez. Ez a szemlencse előtt foglal helyet. Ennek köszönheted a szem színét. A pupilla szabályozza a szembe bejutó fény mennyiségét. Így védi a retinát. Az erős fény hatására beszűkül, félhomályban kitágul. A második legfontosabb törőközege a szemnek a szemlencse. Mindig változik a fénytörés mértéke, és ezt a szemlencse laposodása és domborodása szabályozza. Az üvegtest a szem belsejét kitöltő kocsonyás anyag ami 98%-ban vízből áll. Csaknem teljesen tiszta anyag. A szem térfogatának a kétharmadát, a súlyának pedig a negyedét teszi ki. A feladata a fény átbocsátása, a szemgolyó alakjának a fenntartása. Nagyon fontos a retina, vagyis a látóideghártya. Ez a szemgolyó legbelső burka. A szem fényérzékeny rétege, ami fotoreceptorok segítségével veszi fel a külvilág fényingereit aztán pedig továbbítja az agy felé.

1. A szem felépítése - Optimum Szemészet
2. A szem felépítése - Tananyagok
3. A szem felépítése, a látás folyamata -
4. A szem felépítése és működése II.
5. Szem felépítése |

A Szem Felépítése - Optimum Szemészet

4 mm átmérőjű részére, az ún. optikai zónára vonatkozik. Ezen belül is ritka a szabályos szférikus felület, mert a függőleges síkban a szaruhártya elülső felszínének görbülete általában 0, 1 mm-rel rövidebb sugarú, mint vízszintes síkban. A hátsó felszín általában szabályos szférikus felület. A szaruhártya, mivel elölről levegő, hátulról csarnokvíz határolja, igen nagy törőerővel rendelkezik, a törőközegek együttes hatásának mintegy kétharmadát teszi ki. A szaruhártyát – megfosztva élettani körülményeitől – levegőben vizsgálva, erős hátsó görbülete miatt szórólencseként viselkedne. A lencse optikai hatásának vizsgálatát nehezíti a lencse törésmutatóra vonatkozó inhomogenitását. A lencse szélső részeinek 1, 375-1, 419, míg a közepének 1, 411-1, 445 a törésmutatója. A lencse anyagának optikai sűrűsége tehát a magból kiindulva folyamatosan csökken. A szemlencse bikonvex (kétszeresen domború) lencse, és a hátsó felszíne erősebben görbült, mint a konvex-konkáv (domború-homorú) szaruhártya elülső felszíne.

A Szem FeléPíTéSe - Tananyagok

A szemgolyó, ahogyan nevéből is következik, gömb alakú; átmérője átlagosan 24 mm, súlya 7, 5 g, a 7 különböző csont által alkotott csontos szemüregben foglal helyet. Szerkezete rugalmas, relatív víztartalma magas, alakja passzívan követi a csontos szemüreg alakját. Fala három réteg ből áll: a külső rostos réteg, amelynek részei az ínhártya és a szaruhártya. A középső réteg részei a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya. A legbelső réteget az ideghártya, azaz a retina alkotja. A fénytörés szempontjából a legfontosabb részei a szaruhártya és a szemlencse. Az ínhártya (sclera) fehér színű és nagy víztartalmú, kevés eret tartalmazó viszonylagosan rugalmas szövet. Fehér színét érszegénységén kívül tömöttsége, valamint a kötőszövetes rostok szabálytalan lefutása okozza. A szaruhártya (cornea) ezzel szemben normális körülmények között teljesen átlátszó, ereket egyáltalán nem, vizet csak kismértékben tartalmaz. Táplálkozása passzív anyagcserefolyamatok révén, diffúzióval történik a felszínét borító könnyfilmből, a mögötte lévő elülső csarnokvízből és a széli hurokérhálózatból, ezért anyagcseréje igen lassú.

A Szem Felépítése, A Látás Folyamata -

A szem 22-24 mm átmérőjű páros szerv, mely a szemüregben (orbita) a szemhéjak védelmében helyezkedik el. Alakját az ínhártya (sclera) és a szaruhártya (cornea) határozza meg. Az ínhártya igen erős rostos szövet, mely fehéren tűnik át az őt fedő, apró hajszálereket tartalmazó kötőhártyán (conjunctiva). A szaruhártya (cornea) 5 rétegű, áttetsző, a széli részein 0, 8-0, 9 mm, míg a középső részen, ahol a lézeres kezelések zöme történik kb. 0, 5-0, 6 mm vastagságú. A szaruhártya hátsó felszíne és a szivárványhártya (iris) közötti tér az elülső csarnok, amely a pupillán keresztül közlekedik a szivárványhártya és a szemlencse közötti térrel, a hátsó csarnokkal. Ezt a két üreget a csarnokvíz tölti ki, ami jelentős szerepet játszik a szem belső közegeinek oxigén és tápanyag ellátásában, valamint a szembelnyomás kialakításában. A szivárványhártya és annak nyílása, a pupilla mögött helyezkedik el a szemlencse. A lencse alakváltozása és finom helyváltoztatása teszi lehetővé a közelre és távolra történő alkalmazkodást (accomodatio).

A Szem Felépítése És Működése Ii.

A szem mélységélességének középpontja nem 5 m, hanem némileg több, 6, 6 m. A látásélességet befolyásolják - A szemlencse és a szemgolyó alakjának, törőképességének torzulásai, leképezési hibák, melyek életlen képet eredményeznek a retinán. - A fényelhajlás során fellépő életlenség. Az optikailag hibátlan szemeknek sincs pontszerű képalkotása. A képpontok a fény hullámtermészete miatt szóródási körökből ún. Airy korongokból állnak. - A retina különálló, véges méretű fényérzékelő egységekből, csapokból és pálcikákból áll, amelyek anatómiai sűrűsége meghatározza az elérhető látásélességet. Két pont képét akkor tudja felbontani a szem (akkor tudjuk megkülönböztetni azokat), ha képük a retinán külön-külön receptorra esik, és még van közöttük egy harmadik receptor is. Minél kisebb a pupilla mérete, annál nagyobb mértékű a fényhullámok elhajlása és a kép elhomályosodása is. A szem evolúciója során a csapok sűrűsége a sárgafolt központi részében (fovea centralis) úgy alakult ki, hogy a fényelhajlás a legkisebb pupillaátmérőnél se okozzon jelentős elhomályosodást.

Szem Felépítése |

A látás az egyik leginkább összetett érzékünk. Elgondolkodott rajta valaha, hogy miként is működik a szem? Az emberi látás folyamata meglehetősen lenyűgöző. Hogy jobban megérthessük a látást, először tekintsük át, mire jók az emberi szem alkotóelemei (azaz "struktúrái"), valamint hogy miként teszi lehetővé a szem a látást. Szánjuk rá egy percet, hogy többet megtudjunk a témáról. A szem részei – kívül A szem olyan szerv, mint a szív, a vese és a bőr (amely a legnagyobb szervünk). A szem anatómiai felépítése rendkívül összetett. Egy szem több mint kétmillió alkotóelemből áll. Az alábbiakhoz hasonló külső struktúrák tartoznak ezek közé: a szemhéj, amely védi a szemet; a szemfehérje és a szaruhártya, amely lefedi és megóvja a szem belsejét; a könnyréteg, amely oxigént szállít a szaruhártyára, továbbá segít megőrizni a szemek egészséges állapotát és kényelemérzetét. Érdekes tények: Tudta, hogy egy nap körülbelül 12 000 alkalommal pislogunk, és hogy a szaruhártya az egyetlen struktúra a testben, amelyben nincsenek vérerek?

Ennek a folyadéknak a mennyisége határozza meg a szem belnyomását. Ha a folyadék termelése vagy elvezetése között nincs egyensúly, kialakulhat a zöldhályog (glaucoma). A szivárványhártyánk (iris) egy körkörös alakú izom, amely a fényképezőgép blende funkcióját látja el, szabályozza a szem belsejébe jutó fénysugarak mennyiségét. Persze nem elhanyagolható az sem, hogy mindenkinek más-más színű, tehát esztétikai élményt is nyújt. A közepén található nyílás (amely csak a szem belseje miatt fekete) a pupilla. A pupilla tehát a szivárványhártya által kialakított nyílás. Minél nagyobb a fény kint, a pupilla annál szűkebb, és fordítva. Biztos mindenki tapasztalta, hogy vakuval történő fényképezés esetén a pupilla területe vörös. Ez azért van, mert ha erős fénnyel a szem "blendéjén" keresztül bevilágítunk, a szemfenék ereiben futó vér tükröződik vissza. A pupilla mögött helyezkedik el a szemlencsénk, amely a szaruhártya után a legnagyobb törőerőt adja, +20, 5 D a szem összes dioptriájából. Talán a szemünk egyik legfontosabb része, hiszen ez a fényképezőgépünk lencséje, amelynek állítása segítségével a távoli és közeli tárgyakról megfelelően éles képet kapunk.