dr-kruglov.ru

1552. Szeptember 9. | A Törökök Ostrom Alá Veszik Eger Várát

Saturday, 27-Apr-24 10:48:20 UTC

1552. szeptember 9. Szerző: Tarján M. Tamás "- És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám! " (Részlet az Egri csillagok című regényből) 1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára. Eger vár ostroma fogalmazás. I. Ferdinánd (ur. 1527-1564) és a kiskorú János Zsigmond (ur. 1540-1570) nevében kormányzó Fráter György 1551-ben úgy gondolták, megérett az idő a kettészakított Magyar Királyság újraegyesítésére, így az év során Castaldo tábornok csapatai megszállták Erdélyt.

Origo CÍMkÉK - Egri VÁR Ostroma

Felhasználóbarát Mindössze néhány kattintással elészítheted álmaid oldalát! Design Folyamatosan bővülő oldal designok! Ingyenes Teljesen ingyenes, nincsenek apró betűs részek! Biztonságos Elkészült oldalaidat teljes biztonsággal élvezheted. Nagyon egyszerű! Kelesztés nélküli omlós házi diós kifli Isteni finom sajtszósz, pillanatok alatt! Mindenkilapja. Melyik számlázó programot válasszam? Diákmunka nyelvtudással, a még jobb nyelvtudásért! Mit érdemes magunkkal vinni egy autós túrára? Xbox One X vagy PlayStation 4 Pro? Melyiket válasszam? Megéri igénybe venni a reptéri parkolást Nincs időnk arra, hogy haragban legyünk másokkal! Nem csökkennek a lakásárak a KSH szerint Tudja, hogy az asztali lámpa mennyi felhasználási móddal rendelkezik? Lépj kapcsolatba velünk!

Mindenkilapja

Amikor szultán hírét vette Hatvan elestének és a török őrség irgalmatlan legyilkolásának seregével tovább vonult északi irányba a Tisza partján és nem sokára elérte Szolnokot, előhadai és portyázói már ekkor feltűntek Eger környékén, tehát szándéka a vár megvételére ekkor már nyilvánvalóan látszott. A korabeli forrásokban azonban meglehetősen nagy zűrzavar uralkodik abban a tekintetben, hogy mikor szállt a szultáni sereg Eger alá. Eger vár ostroma festmény. A "Magyar Livius", Istvánffy Miklós azt írja, hogy szeptember 27-én kezdődött meg az ostrom, ellenben Orteliusnál az olvasható, hogy már szeptember 18-án Eger alatt volt a török had. Némelyek szeptember 21-re, vagy 22-re teszik az ostrom kezdetét. Szamosközy István szerint már szeptember 11-én megkezdődött volna az ostrom. A korabeli visszaemlékezések sorában talán a legmegbízhatóbbak azok, akik ekkor a keresztény fősereg táborában voltak, mint például Thurzó György, aki a törökök Eger alá szállását szeptember 20-ára teszi naplójában, s a vár elvesztését október 13-ra.

1552. Szeptember 9. | A Törökök Ostrom Alá Veszik Eger Várát

A császári főerők, Habsburg Miksa főherceggel az élen – miután az előző esztendőben Szolnokot sikertelenül vívták, majd 1596. szeptemberének elején Hatvant elfoglalva, meglehetősen dicstelenül mindenkit legyilkoltak – tétlenül szemlélték a szultáni sereg rohamait a legendáktól övezett vár falai ellen. Eger őrségének idegen zsoldosokból álló része a tisztek és várkapitány ellenkezése ellenére úgy döntött, hogy feladják a várat. Az egriek között sokáig forgolódó lengyel vitéz, Adam Czahrowski, emígy siratta el Eger vesztét: Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat A 15-éves háború folyamán a szultán III. Mohamed személyesen vezette seregét Magyarország ellen, kibontva a próféta zászlaját. 1596. szeptemberének elején 100-ezer fős hadserege élén már Szege mellett táborozott. ORIGO CÍMKÉK - egri vár ostroma. Szándékáról megoszlottak a vélemények, némelyek – s a keresztény csapatok hadvezetése is erre gondolt – szerint a szultán Bécs ellen készült: ennek azonban ellentmond, hogy a had szeptemberben érkezett a hadszíntérre és földrajzilag is távol volt a császárvárostól – a török hadvezetés 1529-es tapasztalatai alapján bizonyosan nem gondolt Bécs körül zárására és ostromára.

Több kísérlet is volt az ország egyesítésére az ország egyesítésre, a legjelentősebb 1551-ben történt, amikor Habsburg Ferdinánd számára Fráter György felajánlotta Erdélyt. Júniusban mintegy 7000 zsoldos érkezett Erdélybe Giovanni Battista Castaldo vezetésével, ami miatt Szapolyai János özvegye, Izabella királyné lemondott a trónigényről, így Erdély Ferdinánd ölébe hullott. Később Fráter György saját politikai manővereinek áldozata lett, Ferdinánd tudtával Castaldo zsoldosai megölték. 1552. szeptember 9. | A törökök ostrom alá veszik Eger várát. Az 1552-es magyarországi török hadjárat ennek megtorlására indult. A másik indok az előző évi török sikerek voltak: 1543-ban Pécs, Fehérvár, Esztergom, Vác, Nógrád, és Szeged végvárait sikerült elfoglalniuk, valamint Fráter György sikeres ellenállása Erdélyben véget vetett az 1547-es Drinápolyi békének. Szulejmán szultán legfőbb célja az volt, hogy elvágja az összeköttetést a Magyar Királyság és Erdély között, valamint közelebb jutni a Felső-Magyarországhoz és a gazdag bányavárosokhoz. Egernek kulcsfontosságú szerepe volt Ferdinánd számára is, akinek hadiútja Felső-Magyarországon keresztül erre vezetett Erdély irányában.