Büszkeség És Balítélet Tartalom

Thursday, 02-May-24 02:44:57 UTC

Büszkeség és balítélet Büszkeség és balítélet Szerző Jane Austen Eredeti cím Pride and Prejudice Ország Egyesült Királyság Nyelv angol Műfaj regény Előző Értelem és érzelem Következő A mansfieldi kastély Kiadás Kiadó T. Egerton, Whitehall Kiadás dátuma 1813. január 28. Fordító Szenczi Miklós (1958), Loósz Vera (2006), Weisz Böbe (2013) Média típusa könyv Külső hivatkozások A könyv a MEK-ben A Wikimédia Commons tartalmaz Büszkeség és balítélet témájú médiaállományokat. A Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) című mű szerzője a XIX. századi angol írónő, Jane Austen. A mű Austen második regénye. A regény első verzióját 1796 – 97 -ben írta meg, akkori címe Első benyomások (First Impressions) volt. A végleges mű Büszkeség és balítélet címmel jelent meg 1813 -ban. Magyarul először az Európa Könyvkiadó A világirodalom klasszikusai című sorozatában jelent meg a regény, Szenczi Miklós fordításában, 1958 -ban, a mű megjelent továbbá Bánki Dezső (2006), Loósz Vera (2006), Hegedűs Emőke (2007), Weisz Böbe (2013) fordításában.

1. BÜSZKESÉG ÉS BALÍTÉLET - TOVÁBBI KÖNYVEINK – SZÓRAKOZTATÓ IRODALOM
2. Büszkeség és balítélet (regény) – Wikipédia

Büszkeség És Balítélet - További Könyveink – Szórakoztató Irodalom

A Büszkeség és balítélet Jane Austen életművének legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá. "Általánosan elismert igazság, hogy a legényembernek, ha vagyonos, okvetlenül kell feleség. Ez az igazság oly mélyen bevésődött a vidéki családok lelkébe, hogy ha ilyen ember csöppen a szomszédságukba, rögtön egyik vagy másik leányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még ha nem ismerik is érzéseit vagy nézeteit. " Cselekmény [ szerkesztés] A jómódú, ám nem túl gazdag Mr. Bennet boldogan él vidéki birtokán buta, folyton fecsegő feleségével és öt lányával. Mrs. Bennet életének célja lányait a szegényes hozomány ellenére jól férjhez adni. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor a szomszéd birtokot a fiatal, gazdag és nőtlen Mr. Bingley bérbe veszi, Mrs. Bennet már jövendő vejét látja az új szomszédban.

Büszkeség És Balítélet (Regény) – Wikipédia

Men történet úgy tűnik, unalmas, de finom humor termék nem okoz csalódást. Összefoglalva az általános vélemény, azt mondhatjuk: a regény megéri, hogy ez idő alatt. Összefoglalva, kívánunk kellemes olvasmány mindazok számára, akik nem ismerik a munka Dzheyn Ostin "Büszkeség és balítélet". Könyvismertetés következetesen következetlen, hiszen 1813-ban továbbra is várja az olvasók.

A kellemesen megnyerő fiatal tiszt a hölgyek kedvencévé vált rövid időn belül. Elizabeth sem tud ellenállni Wickham vonzerejének, aki tőle telhetően mindent megtett, hogy ő a legjobb színbe tűnjön Elizabeth előtt és Darcy a legrosszabban. Wickham elbeszélése további bizonyságul szolgált Darcy öntelt és gőgős jellemére és még több újabb kellemetlen tulajdonságáról lebbentette fel a fátylat: Darcy megszegte apja halálos ágyánál tett ígéretét Wickhamra vonatkozva, /kit saját gyermekeként szeretet / hogy egyengeti a papi pályájára készülő fiú útját. Darcy a segítséget ridegen megtagadta ezért Wickham önerőből kellett kénytelen az élet viszontagságaival egyedül megküzdenie. Kilátástalan helyzete miatt választotta a katonai pályát. Mely vagyoni felemelkedéssel kecsegtette a szegény sorsú de ambiciózus fiatalembereket, vagy legalábbis hősi halált biztosított valamelyik háborúban. Darcy közben minden önbecsülését elveszítve és önmagát mélységesen elitélve kénytelen ráébredni, hogy emésztő vonzalmat táplál Elizabeth iránt.