Székely Éva Sírni Csak A Győztesnek Szabad

Thursday, 16-May-24 14:00:55 UTC

Engedjük el magunkat és dőljünk hátra: sírni igazán bárkinek szabad és neki százszor és ezerszer megengedett. Székely Éva és lánya, Gyarmati Andrea. Forrás: Gyarmati Andrea arhívuma Székely Éva 1927. április 3-án Budapesten született. Kilencéves volt, amikor a rádióban hallotta, ahogy Csík Ferenc olimpiai bajnok lett a 100 méteres gyorsúszásban. Ekkor határozta el, hogy egyszer ő is feláll az olimpiai dobogó tetejére, miatta és neki szól majd a Himnusz. 1939-ben lett az FTC úszója, egy évre rá tagja volt az ifjúsági folyamúszó-bajnokságot nyert váltónak, 1941-ben már országos csúcstartó volt. A harmadik zsidótörvényt követő jogfosztó intézkedések miatt pályafutása ebben az esztendőben félbeszakadt, az életveszély, a bujkálás, a szökés évei következtek számára. 1945-től az Újpesti TE, 1947-től a Neményi Madisz, 1948-tól a BVSC (1954-ig Bp. Lokomotív, 1955-től Bp. Törekvés) színeiben versenyzett. Tehetsége Sárosi Imre edző segítségével bontakozott ki, aki még a munkaszolgálatból is levelezőlapon küldte tanítványának az edzésterveket.

1. Sírni nem csak a győztesnek szabad – Elhunyt Székely Éva olimpiai bajnok úszó, a Nemzet Sportolója | Mazsihisz
2. Sírni csak a győztesnek szabad! - Székely Éva - Google Books
3. Székely Éva: Sírni csak a győztesnek szabad! | antikvár | bookline

Sírni Nem Csak A Győztesnek Szabad – Elhunyt Székely Éva Olimpiai Bajnok Úszó, A Nemzet Sportolója | Mazsihisz

Feszült izgalmakat tartogatott ez az epizód is. Igazi olimpiai ráhangolódás így 2016. augusztusában – még olvasóként is körömrágósan érdekfeszítő. Gyarmati Andrea – 1972, München, olimpiai ezüst (100 m női hát) Gyarmati Andrea – 1972, München, olimpiai bronz (100 m női pillangó) Székely Éva, a beteg Az utolsó epizódban egy retinaleválás viszontagságos következményeivel szembesülünk, amikor is egy sportember állhatatos kitartására van szükség a túléléshez. Mi ehhez újfent csak gratulálhatunk. Több hónap két ország kórházában, 5 operáció, -13 kg 13 hét alatt Ez a könyv sok mindent tanít az életről, a küzdeni akarásról, az életben kitűzött célok értelméről, azok követéséről, az állhatatosságról. Nem csak sportolóknak. Sőt. Ajánlott olvasmány mindenkinek. 1 hozzászólás

Sírni Csak A Győztesnek Szabad! - Székely Éva - Google Books

"1941–45 között, az engem körülvevő, nem emberre méretezett borzalmak korában, amikor a világban az őrület uralkodott, számomra csak egy lehetőség maradt. Megéreztem, hogy a túlélés egyetlen módja, ha mániásan ragaszkodom gyerekkori álmom megvalósításához, nem törődve a környező világgal, vakon bízom a jövőben. Mindent meg kell tenni az olimpiai bajnokságért! " – írja Székely Éva, aki aztán meg is valósította álmát: 1952-ben, a helsinki olimpián aranyérmet szerzett. Könyve lebilincselő beszámoló arról, milyen elképesztő mennyiségű munka és mennyi elszántság kell egy ilyen győzelemhez. De sokkal több is annál, mert Székely Éva valóban embertelen körülmények között érte el sikereit: a második világháború alatt zsidó származása miatt nem versenyezhetett, és csodával határos módon maradt életben. 1956-ban pedig úgy szerzett ezüstérmet a melbourne-i olimpián, hogy nem tudhatta, mi történik otthon, a felbolydult Magyarországon, van-e még haza, ahová visszatérhet, és biztonságban van-e a kislánya, az akkor két és fél éves Andrea… Székely Éva, akit az ötvenes években "Pillangókisasszonyként" ismert a világ, az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban.

Székely Éva: Sírni Csak A Győztesnek Szabad! | Antikvár | Bookline

Állapot: jó Jellemző: első kiadás, illusztrált Székely Éva Sírni csak a győztesnek szabad! "1941-45 között, az engem körülvevő, nem emberre méretezett borzalmak korában, amikor a világban az őrület uralkodott, számomra csak egy lehetőség maradt. Megéreztem, hogy a túlélés egyetlen módja, ha mániásan ragaszkodom gyerekkori álmom megvalósításához, nem törődve a környező világgal, vakon bízom a jövőben. Mindent meg kell tenni az olimpiai bajnokságért! " - írja Székely Éva, aki aztán meg is valósította álmát: 1952-ben, a helsinki olimpián aranyérmet szerzett. Könyve lebilincselő beszámoló arról, milyen elképesztő mennyiségű munka és mennyi elszántság kell egy ilyen győzelemhez. De sokkal több is annál, mert Székely Éva valóban embertelen körülmények között érte el sikereit: a második világháború alatt zsidó származása miatt nem versenyezhetett, és csodával határos módon maradt életben. 1956-ban pedig úgy szerzett ezüstérmet a melbourne-i olimpián, hogy nem tudhatta, mi történik otthon, a felbolydult Magyarországon, van-e még haza, ahová visszatérhet, és biztonságban van-e a kislánya, az akkor két és fél éves Andrea... Székely Éva, akit az ötvenes években "Pillangókisasszonyként" ismert a világ, az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban.

Az utolsó fejezet – Kórházak – azt a győztes csatát ecseteli, amelyek az orvosok folytattak egyik szemének megmentéséért. Az érdekes életutat jó tollal, humorral és öniróniával felelevenítő könyv nemcsak a sportot kedvelő olvasóknak, elsősorban fiataloknak ajánlható. Kiadó: A szerző kiadása Kiadás éve: 1987 Kiadás helye: Budapest Kiadás: Harmadik kiadás Nyomda: Alföldi Nyomda ISBN: 9635005199 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 236 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 11. 00cm, Magasság: 18. 00cm Súly: 0. 20kg Kategória: