Az Adventi Koszorú Regénye | National Geographic

Thursday, 16-May-24 15:57:47 UTC

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba.

1. Az első adventi koszorú 2022
2. Az első adventi koszorú 2
3. Az első adventi koszorú 4
4. Az első adventi koszorú 3

Az Első Adventi Koszorú 2022

A protestáns egyházak viszont nagyobb előszeretettel használja a piros, a kék, a lila és a fehér gyertyákat. Az adventi gyertyák jelentése: Az első gyertya jelképezi a hitet. A hitet, amit Istenbe és az ő megváltásáról szóló ígéretébe vetünk. Persze bibliai szimbolikája is van, és mint ilyen Ádámost és Évát jelképezi. A második gyertya a remény jelképe. Isten megígérte a zsidó népnek, hogy a Messiás az ő nemzetükből kerül ki, így is lett. Ugyanígy mi is reménykedhetünk saját megváltásunkban és abban, hogy isten valóra váltja ígéretét. A harmadik vasárnap meggyújtott gyertya a szeretet jelképe. A bibliából Keresztelő János képe felel meg ennek a gyertyának, aki hirdette Jézus eljövetelét. A negyedik gyertya az örömöt szimbolizálja. Bibliai szimbolikája Szűz Mária, aki világra hozta Jézust, a Megváltót. Elterjedt szokás, hogy a koszorú közepébe fehér gyertyát tesznek, ami a világosságot, Jézus fényét jelképezi, ezt a gyertyát szenteste gyújtják meg. Amit a koszorú készítéséről tudni kell Az adventi koszorúk általában kör alakúak és valamilyen örökzöldből – általában fenyőágból – készülnek.

Az Első Adventi Koszorú 2

Megkérem Gál Tiborné Alpolgármester Asszonyt, hogy gyújtsa meg településünk, Csány község adventi koszorúján az első gyertyát. A hit gyertyája már lobog, és ellensúlyozhatja a szívünkben a félelmet és a sötétséget. A hit lángjának fénye ragyogja be az otthonunkat és a szívünket.

Az Első Adventi Koszorú 4

Advent, a karácsonyt megelőző négy hét az elcsendesedés és a várakozás időszaka, amely a december 25. előtti negyedik vasárnapon veszi kezdetét. A keresztény kultúrkörben az Úr eljövetelét várják ilyenkor a hívek, az advent szó jelentése is ez, az "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: az "Úr eljövetele". Amint sorra gyújtjuk a koszorún a gyertyákat, és egyre növekszik a fény, mind közelebb kerülünk Jézus születéséhez, a karácsony beköszöntéhez. Idén az első gyertya lángja november 29-én lobban fel a háztartásokban, az utolsóé pedig december 20-án ragyog fel. Az első vasárnap 2020-ban Az első vasárnap mindig november 27. és december 3. közé esik, idén korán, november 29-én gyújtjuk meg a gyertyát. Nemcsak az advent veszi kezdetét ilyenkor, hanem az egészen január 6-ig, vízkeresztig tartó karácsonyi ünnepkör, valamint a keresztény egyházi év. A karácsony előtti negyedik vasárnap a Szent András apostol napjához, tehát a november 30-ához legközelebb eső vasárnap is egyben.

Az Első Adventi Koszorú 3

Advent a várakozás ünnepe. A vasárnappal kezdődő advent, a karácsonyra történő lelki felkészülés négy héten át tartó időszaka. Mióta létezik az adventi időszak? Az adventet az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el és összetartozik a két-két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el. Az adventi koszorú A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész az otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal, az élet és fény jelképével díszítették. A négy gyertya: a hit, a remény, az öröm és a szeretet Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak.

A görögkatolikusoknál egy 5. századi hagyományt megőrizve hathetes az advent, így náluk a várakozás időszaka november 15-i vasárnapon indul. A tradicionális koszorúkon elsőként egy, a liturgia színével megegyező, azaz lila gyertyát kell meggyújtani. Régebben a karácsonyt megelőzően böjtöt tartottak, kerülték a zajos és táncos mulatságokat, esküvőket. Az advent beköszöntét éjféli harangozással jelezték. A katolikus egyházban a készülődés része a hajnali mise, vagyis a rorate, amelyen fontos szerephez jut Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás. Számos népi hagyománnyal övezett nap is az adventi időszakra esik, ilyen például december 4-e, Borbála napja, amikor a lányok gyümölcsfaágat vágtak, vízbe állították, és ha kizöldült, nagy volt az öröm: azt jelentette, hogy hamarosan férjhez mennek. December 13-án, Luca napján, ami a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt, széket készítettek, amelynek tetejéről a hiedelem szerint boszorkányokat lehetett megpillantani. A következő év termését pedig lucabúza ültetésével, csíráztatásával jósolták meg.