Nagy László Ki Viszi Át Szerelmet Elemzés / Nagy László Ki Viszi Át A Szerelmet Verselemzés

Sunday, 12-May-24 05:37:12 UTC

Ki viszi t a szerelmet? - rettsgi ttel Vers a hétre – Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet - A tücsök a köznyelvbe is felszívódott jelentéssel a dalosnak, a költőnek is jelképe, a tücsökhegedű imádása tehát a költői mesterség és hivatás komolyan vételét, a lírai hős létét lényegbevágóan meghatározó elhivatottság-tudatot is jelenti. A következő képek egyértelműen a mesék, a mítoszok világába vonnak be, ahol a hősnek a lehetetlent kell megcselekednie a győzelemért. A próbák a természet emberivé varázsolását teszik lehetővé, ugyanakkor tragikus áldozatvállalást is követelnek a hőstől. A szivárványra fölfeszülő hős képe nemcsak valami tündéri szépet, hanem a megváltás mozzanatát is magába rejti, s így a tragikumot is. A vers természeti képekkel indult ("tücsök", "deres ág", "szivárvány"), az első három mondat a természet és a költő viszonyát mutatva szólt a jelképesbe és a mítosziba átváltva a költő társadalmi szerepéről. A továbbiakban még dúsabb lesz ez a kapcsolat: a természet mellé az ember (az emberi társadalom) is beiktatódik, a világnak ehhez a teljességéhez kapcsolódik a költő, s így teljesebb képet kapunk társadalmi szerepéről is.

1. Nagy László Ki Viszi Át Szerelmet Elemzés / Nagy László Ki Viszi Át A Szerelmet Verselemzés
2. Ki Viszi Át A Szerelmet | Nagy Laszlo Ki Viszi At A Szerelmet

Nagy László Ki Viszi Át Szerelmet Elemzés / Nagy László Ki Viszi Át A Szerelmet Verselemzés

A Ki viszi át a szerelmet című vers Nagy László legismertebb műve. Első vázlata 1954-ben készült el, végleges formája 1957 táján alakult ki, s végül 1964-ben jelent meg a Kortárs című folyóiratban. Az 1956-os forradalom eseményei Nagy Lászlót ugyanúgy megrendítették, ahogy másokat. Lelkiállapota romlott, derűs kedélye elkomorult. Ezt az elkomorodást a Ki viszi át a szerelmet című verse is bizonyítja. A külső események, a külvilág okozta rossz közérzet mellé a feleségéért való aggodalom társult: Szécsi Margit költőnő, aki Nagy László életét teljessé tette, mintegy kiegészítette, hosszan tartó, súlyos betegségben szenvedett. A Ki viszi át a szerelmet a személyes és az emberiségszintű életigenlés reprezentatív verse. Nem véletlen, hogy ez a legtöbbet idézett Nagy László-vers: tömörsége, feszültsége mindenkit megfog, kérdései elgondolkodtatnak. Népszerűségét jól jelzi, hogy az 1960-as években sorai szinte teljes egészében szállóigévé lettek. Nagy László irodalmunk "bartóki" vonalát képviseli.

Ki Viszi Át A Szerelmet | Nagy Laszlo Ki Viszi At A Szerelmet

A Ki viszi át a szerelmet stílusa romantikus, mítoszi. Meghatározó jellegzetessége a mítoszképzés, a látomásos képiség (látomásos jellegű, hiszen a mítoszi művek mindig látomásosak) és a lírai én szerepének felnagyítása (a mondatszerkezet, a nyitó mondat ismétlődése kiemeli a lírai én hangsúlyosságát). A háromféle művészi valóságformálás (valószerű, hihető és fantasztikus) közül a fantasztikusat képviseli. A mítosz egy példaadó, egységes világmagyarázat, amely a költészet ősi, mágikus erejével megalkotható. Ha kiemeljük a versből az igéket – imád, lehel, feszül, öleli, becéz, állít, rettenti, viszi át –, akkor azt látjuk, hogy a jelentések – eszme, teremtés, áldozat, küzdelem, eszményőrzés – alapján a vers a nagy teremtésmítoszokkal hozható rokonságba. A mítoszteremtéssel Nagy László a romantika váteszköltő-hagyományát követi. Ez a hagyomány ellentmondásban áll a későmodern világtapasztalattal, mely szerint az egységes világmagyarázatok ellehetetlenültek, hiteltelenné váltak. Későbbi ars poetiácáiban Nagy László is eljut erre a felismerésre: a Versben bujdosó a költészetet már az egyén menedékének tekinti, a Verseim verse lírai énje pedig eljut a kiküzdött szerep értelmetlenségének, kudarcának kimondásáig.

ars poetica: költészettan, költői mesterség (lat. ): 1. olyan műalkotás, amely a költészetre vonatkozó szabályokat foglalja össze, 2. olyan műalkotás, amelyban a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall tragikum: esztétikai minőség, nagy emberi értékek hirtelen és visszafordíthatatlan pusztulása komplex kép: több valóságsíkból építkező költői kép; a valóságsíkok egyszerre jelennek meg, s az ezek közti feszültséget érzékeli a tudat