Magyar Köztársasági Elnökök
Wednesday, 15-May-24 05:21:00 UTCA cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. március 12. vasárnap 10:54 2017. 03. 12. 11:55 Március 13-án a rendszerváltozás óta hetedik alkalommal választ köztársasági elnököt az Országgyűlés. A Fidesz-KDNP a hivatalban lévő államfőt, Áder Jánost jelöli újra, az ellenzék – a jelöltet nem állító Jobbik kivételével – Majtényi László volt ombudsmant, az Eötvös Károly Intézet elnökét támogatja. Az 1990-es első szabad választások után összeült Országgyűlés alakuló ülésén, 1990. május 2-án a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) listáján a parlamentbe került Göncz Árpád írót, műfordítót (született: 1922. február 10., elhunyt: 2015. október 6. ) választották házelnökké, aki így az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátta. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) és az SZDSZ megegyezése nyomán 1990. Ezt kapja, aki köztársasági elnök volt: eláruljuk az összes kiváltságot és kedvezményt - Blikk. augusztus 3-án a parlament köztársasági elnökké választotta, s másnap (68 év 5 hónap 25 naposan) hivatalba lépett. Göncz Árpádot 1995. június 19-én – eddig egyedüliként – újraválasztották tisztségében.
Ezt Kapja, Aki Köztársasági Elnök Volt: Eláruljuk Az Összes Kiváltságot És Kedvezményt - Blikk
Az Országgyűlés titkos szavazással döntött az új államfő személyéről. 137 képviselő Novák Katalint választotta meg Magyarország első női köztársasági elnökének. Az államfőválasztást megelőző beszédében Novák Katalin kijelentette: a békesség embere akar lenni köztársasági elnökként. Novák Katalin kijelentette, felkészült az embert próbáló feladatra (Fotó: MTI/Máthé Zoltán) Novák Katalin 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség. A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett. Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Novák Katalin az államfőválasztást megelőző beszédében kijelentette, hogy felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell. Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család.
Kiemelte: bár a Fidesz politikai közösségéhez tartozik, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKNEK A NEMZET EGYSÉGÉT KELL MEGJELENÍTENIE, AMINT EZT AZ ALAPTÖRVÉNY IS VILÁGOSAN MEGFOGALMAZZA. EZÉRT A NEMZET MINDEN KÜLÖNBÖZŐSÉG FELETTI EGYSÉGÉNEK KIFEJEZÉSE LESZ A LEGFONTOSABB DOLGOM. A következő időszak fontosabb feladatairól szólva akkor azt nyilatkozta: "A világban nem csak az anyagi erőforrásokért, a politikai befolyás növeléséért folyik ádáz küzdelem. Ideológiai hidegháborúra kell berendezkednünk, ahol a szabadság és a szabadosság áll egymással szemben. Van tehát feladat. Nem leszek tétlen államfő a nemzetközi térben sem. " A nő, az anya, a politikus Novák Katalin a r endszerváltás utáni Magyarország első női államfője, aki az eddigi legfiatalabb köztársasági elnök is egyben. 44 évesen lett a legmagasabb magyar közjogi méltóság. Négy idegen (angol, német, francia, spanyol) nyelven beszélő, közgazdász végzettségű politikus, aki kezdetben főként külügyi vonalon építette a karrierjét: bejárta az akkor még csak Külügyminisztérium különböző főosztályait, majd 2010-től miniszteri tanácsadó lett a tárcavezető kabinetjében.