La Fontaine, Párizs

Thursday, 16-May-24 18:25:38 UTC

A halál kilovagolt Perzsiából című Hajnóczy-adaptáció kerettörténete éppen ezért nyomasztó unalomban tapicskol, ami azért nagy kár, mert a regény egyik legnagyobb erénye, hogy tulajdonképpen saját születéséről szól, arról a folyamatról, ahogy egy alkoholista író szembenéz múltjával és az üres lappal. Az idősödő író visszatekintése, a regényben íródó regény feldolgozása szerencsére megment minket, hogy erős hátfájással ébredjünk a moziban a stáblista után, de talán nem ártott volna a regényt rendesen filmre adaptálni, végül is, ami harminc oldalán át érdekes, az a vásznon lehet, hogy fél perc után nyomasztóan unalmassá válik. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rendezőt Dr. Horváth Putyinak hívják, bárki is találta ki ezt a baromságot. Jankovics Péter – Wikipédia. Szekeres Csaba: Kinder Garden Mesterházy Lili Azóta várom, hogy Bordán Lili újra feltűnjön a vásznon, amióta láttam Lengyel Andor Kistestvér című - egyébként gyenge - kísérleti filmjében. Most sem csalódtam benne: Szekeres Csaba videóra forgatott, film noir-ízű Kinder Gardenjében Bordán Lili vak lányt játszik - érzékenyen, pontosan, hamis pátosz nélkül.

• A halál kilovagol Wiesbadenbe – kultúra.hu
• Index - Kultúr - Mániákus macskanő, és a vak leány
• Jankovics Péter – Wikipédia

A Halál Kilovagol Wiesbadenbe &Ndash; Kultúra.Hu

A halál kilovagolt Perzsiából című regénye alapmű, tanítottam az egyetemen is, és leginkább az fogott meg, ahogy a prózanyelvvel, a nyelvhasználatával, a stílusok keveredésével leleplezi a beszélőt. Át lehet látni a nyelvezeten, amin valaki megszólal, s kiviláglik, hogy igazat mond-e vagy sem. Ez nekem alapvető tapasztalat volt. Aztán már a Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatárában dolgozva bukkantam egy felvételre, mely Hajnóczy utolsó éveinek egyik felolvasásán készült, ahol kiszól a közönségnek: "Hozzatok már egy üveg bort! " S valaki felállt és ment. Ahogy a szövegeiben megjelenítve, úgy a fikción túlmenően, a való életben is meg kellett küzdenie a maga démonaival. Az ön démonai ellenben talán az indiánok. Index - Kultúr - Mániákus macskanő, és a vak leány. "[A]z »indián« olyan őskép, amely időről időre felemelkedik a tudattalanból" – olvasható az Eszkimóháborúban. És a Lementem… kötetben többször is felemelkednek. Kik is ezek az indiánok? Az "indián" átjáró a múltba olyan kapu, amin az időbeli távolságot legyőzve, rögtön be tudok lépni a gyerekkorba.

Hajnóczy Péter – Nádas és Esterházy mellett – az ún. "Péterek" nemzedékének tagja, a magyar posztmodern prózafordulat megkerülhetetlen alakja. 1979-ben íródott kultregényének főszereplője az alkotómunka gyötrelmeivel, az identitás szorongató képlékenységével, az alkohol és az önpusztítás iránti legyőzhetetlen vággyal küzd. Akárcsak a 75 éve született és 38 éves korában májzsugorodásban elhunyt Hajnóczy. A regénybéli író tudatfolyamában a fiatalkori emlékek iránti nosztalgia, az alkoholmámoros képzelgések, a jelenben érzett elviselhetetlen magány és szeretethiány váltják egymást. A halál kilovagolt perzsiából könyv. Álom és ébrenlét, képzelet és valóság határán egyensúlyozva, badacsonyi szürkebarát és ásványi anyagokban gazdag szikvíz segítségével igyekszik túlélni a rendszerváltás előtti mindennapok szorítását, a pontos megfogalmazásra és önkiteljesedésre való törekvés lehetetlenségét. Szenteczki Zita színházrendező és Juhász András intermédia-művész közös produkciója, A halál kilovagolt Perzsiából budapesti színházi bemutatója, valós idejű színpadi játék filmes eszközökkel.

Index - Kultúr - Mániákus Macskanő, És A Vak Leány

Illetve hogyan lehet ezeket az idő- és történelmi eseményeket megmozgatni úgy, hogy egyenrangúvá is válhassanak, ne legyen hierarchia az időállapotok között. Személyessé téve: tényleg ennyire nincs múltja a Wir­theknek, az emlékezet tényleg nem hatolt túl azon, hogy az apámat és a nagyapámat is Wirth Imrének hívták? Hiszen például a nagyapámnak volt egy testvére, aki eltűnt a világháborúban, mi lett vele? Elkezdtem kutakodni a Wirthek után a régi újságokban és elképesztő történeteket találtam – és általuk hatalmas lehetőséget arra, hogy felépítsek egy múltat. Nem teljesen saját múltat, ezért is oly ironikusan szeszélyes a sorozat szövege: beidézek nem létező Wirthekről, belopva azért a létezőket és kicsit magamat is közéjük. A fiktív és nem fiktív elemek, az elképzelt és a lopott történetek egy szinten jelennek meg, mint a közös történelmünk. A halál kilovagol Wiesbadenbe – kultúra.hu. A kötet rendkívül csábító címében szereplő Hajnóczyval – aki végül, elárulhatom, nem kapja meg az ígért bort – volt közös történetük? Soha nem találkoztam Hajnóczy Péterrel, a legendája viszont nagyon erős.

A negyedik napon az Index kritikusai beleugrottak a mélyvízbe: megtekintették Dr. Horváth Putyi filmjét, megmártóztak a kísérleti filmek setét örvényében, a Csudafilm mókás habjairól nem is beszélve. Ragályi Elemér: Csudafilm Gőzsy Kati "Hagyd, féltékenyek" - vigasztalta Kálomista Gábor producer a Millenáris Teátrumból a bársátor fele terelgetve a film főszereplőjét, Kern Andrást, aki a több száz fős szakmai közönség előtt a Csudafilm péntek esti díszbemutatója után csak gyér tapsra hajlonghatott. A nemlétező filmes szakma kineveti a filmet, a mozik közönsége pedig élvezi? A film eleje még működik, a budapesti hajléktalan szőke férfi felemás nadrágban nagy örökséghez jut, felpakolják egy repülőre, hogy egy görög hotel tulajdonosa legyen. A hotelben egy kőgazdag ellenséges igazgatónő fogadja, és közönségfilmhez illő sztori, hogy hogyan lesz ebből happy end, hogy hogyan jön össze a két ötvenes, és hogyan derül ki, hogy sem a pénz, sem a Marseillaise nem boldogít, ahogy azt már Jókai-filmek végén is láthattuk.

Jankovics Péter – Wikipédia

Ám a Hatévesen kezdetű versben azt olvashatjuk: "mikor eltűnt minden, hogy lehet / az, hogy semmi se történt, hogy / a nyelv korbácsolja mindig / vissza az emlékezetet? " Ezek szerint korántsem biztos, hogy valódi gyerekkori élményekről tudósítanak a versek? Elsősorban az emlékezet működése foglalkoztat: hogyan köthető össze az a valaki, aki állandóan mozgásban lévően én vagyok, azzal a valakivel, akihez tudtommal közöm van? Ebből próbálok megkonstruálni egy olyan nyelvi szövetet, amiben a későbbi, felnőttkori tapasztalataimat ütköztetem egy gyerekkori élményvilággal. Tehát nem a gyerekkoromba nyúlok vissza, leírva azt, itt inkább arról van szó, hogy mintha a gyerekkor tartana tükröt annak, aki próbál hozzá visszafelé beszélni. Így próbálom meglátni a nyelven keresztül, hogy tulajdonképpen mi is történt akkor. Mindegyik kötetem folyamatos nyomozás ennek érdekében, a saját múlt kutatása. Az emlékezet kutatása szoros összefüggésben áll az idővel. Szándékom szerint a különböző én-eket és személyiségi állapotokat próbálom összekötni, annak ellenére, hogy nagy időbeli szakadékok választják el őket egymástól: az idő mint hiátus, űr jelenik meg.

Értékelés: 4 szavazatból Az Író három évi alkoholmámor után, írásait lapozgatva arra az elhatározásra jut, hogy a továbbiakban nem csak egyszerűen inni fog, hanem dolgozni a pohara mellett, különben is ásványi anyagokban gazdag szikvízzel inná a bort. "Íme a rettenetes üres papír, amire írnom kell. " Fiatalkori énjét látja maga előtt, a Fiút, aki figuránsként szabadidejét strandon töltötte, olyanokon, ahol sört mértek, és meleg ételt ehetett. A Gellért strandján ismerkedik meg Krisztinával, akiről kiderül, hogy társaságában tilos a dohányzás és bármilyen szeszesital fogyasztása. A Fiú jobb híján, mert hogy megkívánta a sört és a cigarettát, azt mondja a lánynak: "Ottfelejtettem valamit az öltözőszekrényben, azonnal jövök. " Az Író tölt magának, készít egy fröccsöt és lehajtja, akár a Fiú a söntésnél a sört. A Fiú a söntésnél egymás után issza a söröket és egyik cigarettáról a másikra gyújt. Hét hónapja nem volt nővel, fél minden nőtől, mert végtelenül magányos. Még attól is fél, hogy visszamenjen a lányhoz.