Jogosulatlan Pénzügyi Tevékenység
Friday, 10-May-24 03:19:19 UTCA PSZÁF tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban gyakoribbá váltak a piaci visszaélések, jogosulatlan pénzügyi szolgáltatói kezdeményezések, s megnőtt az ezekkel kapcsolatos kárérték. Az engedély nélküli hitelezőknél olyan, a szürkegazdaságból származó pénzek is megjelentek, amelyekkel a válság hatására fizetési nehézségekkel küzdő adósok helyzetét próbálják kihasználni. Az alacsony kamatszint és a válság hatására megjelenő "soha vissza nem térő", gyors meggazdagodás lehetőségét ígérő követelésvásárlásokhoz kapcsolódó befektetések a nem felügyelt szektor térnyerését segítették. Jogosulatlan pénzügyi közvetítői tevékenység gyanúja miatt indított vizsgálatot az MNB - Portfolio.hu. A PSZÁF-nak az engedély nélküli betétgyűjtést vizsgáló – több száz ügyfelet és milliárdos nagyságrendű ügyfélbetétet érintő – eljárásainál a befektetőket szinte minden esetben a piacit jelentősen meghaladó hozam ígéretével csábították. Ezzel szemben általában a befektetett tőke is elveszett, amit súlyosbított a megtakarítások visszafizetését szavatoló garanciarendszer hiánya is (az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók nem tagjai az Országos Betétvédelmi Alapnak vagy a Befektető-védelmi Alapnak).
Jogosulatlan Pénzügyi Közvetítői Tevékenység Gyanúja Miatt Indított Vizsgálatot Az Mnb - Portfolio.Hu
Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 83] Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 > >> Az ítélet súlyosításáért és további vagyonelkobzásért fellebbezett a vádhatóság a Kun-Mediátor-ügyben. Megalapozott lehet a jegybank álláspontja, miszerint az Altus Portfólió jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, ugyanis a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség helyt adott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panaszának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és a nyomozás elrendelésére hívta fel a hatóságot – közölte a Magyar Idők megkeresésére Bagoly Bettina. Az ügyészségen tesz panaszt az MNB, miután a rendőrség elutasította az Altus Portfólió Kft. -vel szemben jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt tett feljelentését. A lépés a jegybank szakmai kötelessége, mivel a nyomozó hatóság elutasító érvei szakmailag nem megalapozottak – közölte Barnóczki Péter, az MNB igazgatója az MTI-vel. A további sértettek tanúkénti kihallgatásával folytatódik szeptembertől az úgynevezett Kun-Mediátor ügy tárgyalása.
Álláspontjuk szerint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzéséhez a szükséges engedély hiánya szükségszerű tényállási elem, amelyet azonban az eljárt bíróságok nem vizsgáltak, ezen körülmény sem az alapos gyanúban, sem a vádiratban nem szerepelt. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a terhelt büntethetősége elévült. A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak és megállapította, hogy az eljárás során beterjesztett vádirat mindenben megfelel a Be. 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak, azaz pontosan körülírt törvénybe ütköző cselekményt tartalmazott és a vádló pontosan körülírta a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét, idejét stb. A Kúria rámutatott, hogy nem értékelhető a törvényes vád hiányaként és a vádon való túlterjeszkedésként az, ha a bíróság egy bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító elkövetési magatartás kapcsán a tettazonosság keretei között a vádiratban le nem írt tényt is megállapít; a vádelv nem jelent minden részletre kiterjedő azonosságot a vádban leírt és az ítéletben megállapított történeti tények között.