A Királyné Nyakéke

Tuesday, 14-May-24 11:44:23 UTC

Zsaruvér és Csigavér 1. : A királyné nyakéke 2001-es magyar film Rendező Bujtor István Producer Bujtor István Műfaj akció, krimi, vígjáték Forgatókönyvíró Bujtor István Főszerepben Bujtor István Kern András Zene Frenreisz Károly Operatőr Pelley István Vágó Révész Márta Gyártás Gyártó Buda-Film Ország Nyelv magyar Forgatási helyszín Balatonfüred Tihany Aszófő Balaton Pécsely Nemesvámos Játékidő 59 perc Képarány 1, 33:1 Forgalmazás Bemutató 2001. december 15. Eredeti adó m1 Ismétlések: m2 m3 Duna TV Duna World Viasat 3 Korhatár Kronológia Előző Hamis a baba Következő Zsaruvér és Csigavér II. : Több tonna kámfor Kapcsolódó film A Pogány Madonna Csak semmi pánik Az elvarázsolt dollár Hamis a baba Zsaruvér és Csigavér II. : Több tonna kámfor Zsaruvér és Csigavér III. : A szerencse fia További információk IMDb A Zsaruvér és Csigavér 1. : A királyné nyakéke 2000 -ben forgatott, 2001 -ben bemutatott magyar akcióvígjáték. A híres Ötvös Csöpi főszereplésével készült sorozat ötödik része. Történet [ szerkesztés] Ötvös Csöpi és Kardos doktor, a két régi harcostárs ismét egymásra talál.

A Királyné Nyakéke Online Film, A Királyné Nyakéke 2001 Teljes Film Magyarul Online Videa - Nézni És Letölteni

Politikai hiba volt XVI. Lajostól, hogy Rohannak felajánlotta a választás lehetőségét: vagy ő, a király, vagy a parlament bíráskodik felette. Az eredeti vádirat Rohant felmentette ugyan a csalás vádja alól, ám a királyné nevének meghurcolása miatt megfosztották volna minden rangjától és távoznia kellett volna az udvartól is. A nagypolgárokból álló parlament azonban, amely mindig is az arisztokrácia és a királyi hatalom ellenlábasa volt, a bíbornok teljes felmentése mellett döntött, engedve a per idején felkorbácsolódott indulatoknak, s a "házmester lelkületű párizsi lakosság" (az esetnek remek könyvet szentelő Szerb Antal megfogalmazása)fantazmagóriáinak Marie-Antoinette eszeveszett pazarlásáról és romlottságáról. Rágalmak, legendák és indulatok szövődtek a nyaklánc botránya körül, amelyek már a francia forradalmat tápláló rágalmak, legendák és indulatok voltak. A szövevényes történet, az ancien régime kabátlopási ügye s benne XVI. Lajos és Marie-Antoinette feltűnő ártatlansága és tehetetlensége valóban a francia forradalom előjátéka.

Zsaruvér És Csigavér: A Királyné Nyakéke (2001) - Kritikus Tömeg

Rohan bíboros rendkívül hiszékeny, ám kortársai szerint szellemes és jóindulatú ember volt, arra pedig semmiféle bizonyíték nincs, hogy miniszterelnöki ambíciókat táplált volna. Rohannal a királyné azért nem volt jó viszonyban, mert a kardinális még bécsi nagykövetként magára haragította Mária Teréziát, Marie-Antoinette anyját a grandseigneuri fényűzéssel, amellyel elhomályosította a császári udvart. Jeanne de la Motte és férje, továbbá Rétaux az évszázad szélhámosaiként és a nyaklánc-üggyel felkorbácsolt indulatok, rágalmak és a francia forradalmat megelőző legnagyobb politikai botrány kirobbantóiként írták be nevüket a történelembe. Jeanne-nak valóban csörgedezett Valois-vér az ereiben, s rögeszmésen vágyott is a nagyúri pompa megkaparintására. Ő és barátai a nagyszabású szélhámossággal megszerzett nyakéket szétszedték és darabonként adták el, értékének töredékéért, ami azonban így is elég volt ahhoz, hogy lelepleződésükig fényesen éljenek belőle. Történelmi léptéket attól kapott az egyszerű szélhámosság, hogy Rohan kardinálist az udvar kegyvesztettjeként, s az ügyről a végkifejletig mit sem sejtő, ártatlansága nyomatékos bizonyítását óhajtó Marie-Antoinette kívánságára a párizsi parlament, azaz az igazságszolgáltatás elé állították.

A Királyné Nyakéke Teljes Filmadatlap | A Legjobb Filmek És Sorozatok Sfilm.Hu

Ezúttal is a Balatonnál zajlik a történet: az északi parton ékszerrablók nyomába erednek, akik magukat filmstábnak álcázva akarják elrabolni a füredi ékszerboltból a Királyné nyakékét. Ötvös és Kardos azonnal akcióba lép, hogy elkapják a bűnözőket. A korábbi felállás most csinos rendőrlányokkal egészül ki, akik Csöpihez hasonlóan kitűnő bunyósok.

A Királyné Nyakéke - Adamobooks.Com

Ezek dolgok jól meg vannak csinálva 700+ oldalon keresztül, és én bizony nagyra értékelem az ilyesmit. >! lizzizi 2015. január 22., 22:13 Jajj ne már… és akkor mi lett a nyakékkel? Voltak benne számomra felesleges részek (pl. Mesmer dézsája) de összességében tetszett. Az a baj, hogy amikor a velejéig gonosz megbűnhődik, mégis elkezdem sajnálni. Gyenge vagyok.. :) 2 hozzászólás >! kiki_roller I 2017. április 17., 08:16 Dumas könyveit úgy olvasom (újra), mintha TV sorozatot néznék, melynek alapja a történelem és a fondorlat. Mesterien megírt történet, miközben tudjuk, hogy valahol egy egyszer volt, hol nem volt, tán igaz sem volt mesét olvasunk, de pontosan ezért izgalmas, fordulatos történetbe feledkezhetünk bele. Szamos mátyás szakgimnázium és szakközépiskola Hány napra ellik a Könyv letöltése Ady endre üdvözlet a győzőnek woman

A Királyné Nyakéke - Könyv - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

Bár egyre többen beszélnek nálunk is angolul, így talán ez fel sem tűnik senkinek. A narráció döccenéseit itt-ott beszúrt, magyarázó jellegű flashback-ek simítják el. A több mint kétszáz éves történetet a dramaturgia olyan ötletekkel próbálja fogyaszthatóvá tenni a mai kor igényeinek megfelelően, mint a különböző színű vicces napszemüvegek használata (sicc! ), vagy az ópiumot szívó és orgiát rendező bíboros meglehetősen frivol, ám épp ezért kellő hévvel elítélhető alakja. Szegény jó Christopher Walken sem tudja, mit kezdjen az ördögi Cagliostro gróf szerep ével, ám arcberendezése erre predesztinálja, könnyűszerrel játszik minden nem evilágit. Lehet angyali vagy sátáni, jelenléte minden alkalommal, minden filmben hatásos. Ez a mindenáron hatásosságra való törekvés a film legnagyobb hibája. Úgy siklik el az igazán lényeges és fontos dolgok mellett, akár a gyémántokkal seftelő Motte gróf az utcán beszédet mondó Desmoulins mellett éppen ebben a filmben. Így megy ez. Szépen, szájbarágósan, látványosan.

A dolgok azonban nem úgy alakulnak, ahogyan hőseink óhajtanák, s ezen még a hírhedt hipnotizőr és alkimista, Cagliostro gróf ( Christopher Walken) sem tud változtatni. Charles Shyer rendező érezhetően nagy igyekezettel vetette bele magát a fényűző és lédúsan élveteg francia királyi udvar világába. Munkájában csak kisebb hibákat vétett, amerikai lévén talán nincs kellően kifinomult érzéke az ilyen ósdi, európai, avítt dolgokhoz. Csak egy másik kultúra az odaát, és ráadásul éppen emennek a tagadására épült, na. Viszont jól keveri az utazási prospektus ízű, de tagadhatatlanul igen dekoratív kastélypanorámákat az olyan szuggesztív hatású szuperközelikkel, mint a papíron sikló lúdtoll hegye, vagy egy gyémántsor tíz centiről nézve. Mintha láttunk volna már ilyeneket is igényesebb reklámokban, így azonban egy nagyobb egységbe helyezvén sincs ezekben semmi kivetnivaló. E két képfajta -a panoráma és szuperközeli- között, pompás díszletek előtt méregdrága jelmezekben parádézó első vonalbeli színészek második vonalba mutató játékát láthatjuk, ahogyan ékes amerikai angollal mesélik el Jeanne grófkisasszony igaz meséjét, ami így azért egy kicsit olyan, mint amikor gyermekkorunkban a Gojko Mitic által alakított apacs indián karattyolt németül a Dinári-hegység fehér szikláin.