Atlasz Hegység Legmagasabb Csúcsa
Thursday, 16-May-24 11:20:01 UTCNovembertől májusig a havazás sem ritka és a hótakaró esetleg hetekig eltarthat. Jelentős területeket borítanak - főleg északon - a paratölgyesek. Magas-Atlasz [ szerkesztés] Az egész Atlasz hegység legkiemelkedőbb vonulata a Magas-Atlasz. Nyugaton az Atlanti-óceán partjára fut ki, északon a Marrákesi-medence (arab neve: Hauz), a Középső-Atlasz hegyei, valamint a Moulouya-völgy felső szakasza határolja. Keleti végződését nehéz megállapítani, nagyjából a marokkói államhatárig tart. Bükk-vidék Geopark - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Ny-DNy-K-ÉK irányban teljes hossza kb. 800 km. Délen a Daoura (Daura) és Dadés vádik felső szakaszának tektonikus árka, illetve a Sous- (Szusz-) medence választja el az Anti-Atlasztól. E két hegység a Siroua (Szirua) lávafennsíkján kis szakaszon közvetlenül is érintkezik. A Tizi n'Tichka-hágó mentén két részre választható: Nyugati-Magas-Atlaszra és Keleti- (vagy Mészköves-) Magas-Atlaszra. A keleti rész szárazabb mint nyugati szomszédja; főgerincétől délre már csak évi 100-200 mm csapadékot kap. A nyugati rész éghajlata mediterrán klíma hegységi, száraz változata.
Bükk-Vidék Geopark - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
29 - 8. 75% +29. 66 - 13. 99% +47. 81 - 21. 37% +71. 94% 25 - 30% +100% Stratégiai távolsági védekezés 2. 94% 25 - 30% +100% Stratégiai gyalogsági védekezés 1. 94% 25 - 30% +100% Távolsági védekezés 2. 94% 25 - 30% +100% Ellenséges távolsági támadási gyengítés 1. 89 - 2. 27% +14. 93% 4. Nemzetközi jele: Cc Cirrostratus (fátyolfelhő): Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget. Nemzetközi jele: Cs Altomcumulus (gomolyfelhő, párnafelhő): Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól. Nemzetközi jele: Ac Altostratus (lepelfelhő): Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk.
A Bükktől északra és északnyugatra az alsó tufaszintre két részre tagolódó szénmedencében 3–5 széntelepet befoglaló tengeri és mocsári képződmények következnek. A széntelepes összletre kárpáti partszegélyi-síkparti abráziós képződmények és mélyebb vízi slír rakódott. A déli hegylábat kísérve, az Alföld felé lejtő, abba mélyen benyúló, felső részén pannon kori lignittelepeket is tartalmazó beltengeri, delta és mocsári üledékek töltötték fel a süllyedő medencét. A pleisztocén-holocén során a folyó és patakvölgyeket valamint a Bükk déli előterét folyóvízi kavics, homok, agyag töltötte fel. A déli hegylábon és hegylábi előtérben a jégkorszakban lösz- és futóhomokleplek keletkeztek. Ugyanekkor a karbonátos hegységi régiókban karsztosodás és erős lepusztulás folyt. A Bükk hegység és az Upponyi-hegység természetföldrajzi szempontból az Északi-középhegységhez tartozik. A Bükk az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége, legmagasabb csúcsa a 959 m magas Szilvás-kő 50 csúcsa emelkedik 900 m fölé.