A Föld Belső Szerkezete
Sunday, 12-May-24 18:37:44 UTCBenne szerves folyamatok lépnek életbe (Pino, 2017). A kéreg, főként a kontinentális zónákban, a Föld leg heterogénebb része, és az ellentétes erők, az endogén vagy enyhítő szerkezetek, valamint az elpusztító exogén erők miatt folyamatos változásokon megy keresztül.. Ezek az erők azért fordulnak elő, mert bolygónk számos különböző geológiai folyamatból áll. Az endogén erők a Föld belsejéből származnak, mint például a szeizmikus mozgalmak és a vulkáni kitörések, amelyek, amikor megtörténnek, felépítik a földi mentességet. Az exogén erők azok, amelyek kívülről származnak, mint a szél, a víz és a hőmérséklet változása. Ezek a tényezők erodálják vagy feloldják a mentességet. A kéreg vastagsága változó; a legvastagabb része a kontinensen van, a nagy hegyláncok alatt, ahol elérheti a 60 kilométert. Az óceán alján alig haladja meg a 10 kilométert. A kéregben egy alapkőzet van, amelyet főleg szilárd szilikát sziklákból, például gránitból és bazaltból készítenek. Kétféle kéreg különböztethető meg: kontinentális kéreg és óceáni kéreg.
A Földrétegek Belső Szerkezete És Jellemzői / Környezet | Thpanorama - Tedd Magad Jobban Ma!
A felső köpeny alatt az átmeneti réteg, vagy mezoszféra található, amely 660 km mélységig tart. Ez a réteg nagyon bonyolult geológiailag (az áthaladó rengéshullámok sebessége térségenként változó) és markánsan elválasztja a felső köpenyt az alsó köpenytől. Az alsó köpeny pedig a 660-2900 kilométer közötti mélységet tölti ki. Ez utóbbiról viszonylag kevés ismeretünk van, azt viszont tudjuk, hogy szeizmológiailag lényegében homogén gömbhéj. A Föld legbelső szerkezeti egysége, a legbelső gömbhéj a földmag. Ahogy a magot körülvevő köpeny, így ez is két viszonylag önálló részre osztható: a külső magra és a belső magra. Szeizmikus vizsgálatok szerint a belső mag nagyjából 1220 km földsugárig, a külső mag pedig további közel 2300 kilométerig terjed. A külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd, mindkettő fő alkotóelemei nehézfémek elsősorban vas és kisebb mennyiségben nikkel. Szerző által felhasznált források Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997 Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9
A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek lemeztektonika (tk. 35 – 44. oldal) 2015. 10. 22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakba, (geoszférákba) rendeződtek. GEOSZFÉRÁK: 1. Levegőburok (atmoszféra) 2. Vízburok (hidroszféra) 3. Közetburok (litoszféra). 2015. 22. 2 A Föld belsejének fizikája o 1. Geotermikus gradiens (100m 3 C) 2. A belső hő radioaktív anyagok (uranium, tórium) bomlásából származik. 3. A nyomás a mélység függvényében egyenletesen növekszik. 4. A sűrűség növekedése hirtelen változást mutat. 5. Bolygónkat mágneses tér veszi körül. (Mágneses deklináció) 2015. 22. 3 Utazás a Föld középpontja felé A Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű: 1. Földkéreg 2. Földköpeny 3. Külső mag 4. Belső mag 4 1. Földkéreg Óceáni kéreg Szárazföldi kéreg Óceánok alatt. Vékonyabb, 7-11 km vastag. Felső része bazaltból, alsó része gabbróból áll. Szárazföldek alatt.