Mária Valéria Telep
Tuesday, 07-May-24 05:38:39 UTC"A hajdani Mária Valéria telepre emlékezve akaratlanul is koncentrációs táborok döbbenetes képe villan elém. Igen tábor volt ez is valaha, a szegények, a legnincstelenebbek lágere" - idézi a Népszabadság 1960. december 1-jén megjelent lapszáma Dankó István, egykori Mária Valéria-telepi lakos visszaemlékezését. A IX. kerületi telep, melynek helyén ma a József Attila-lakótelep áll, leírása szerint a szegények és a társadalom kivetettjeinek otthona volt, akiket az éhség és a munkanélküliség kényszerített ide. Bár sokan úgy tartják, az egykori telep még így is jobb körülményeket biztosított, mint a hajléktalanlét, sőt, idővel olyan részei is felépültek, melyek komfortos körülményeket biztosítottak a dolgozó polgároknak, a középső rész fabarakkjai egykor a korabeli Budapest egyik legszomorúbb helyét jelenthették. Képek. Amit még érdemes megnézni: Szívbemarkoló képek az embertelen kínai lakótelepről » Ilyen lakásokban éltek 100 évvel ezelőtt Magyarországon » Nyomornegyed közelében épült fel a világ legdrágább háza » Családi ház 65 ezer forintért Számos ötlet születik arra vonatkozóan, hogyan lehetne megoldani a lakhatási problémákat.
Mária Valéria Téléphones
Mária valéria téléphone Category:József Attila lakótelep (Budapest) - Wikimedia Commons Mária švarbová Mária schmidt Mária valéria-telep - 444 Ez a leány számára idővel annyira nyomasztóvá vált, hogy – édesanyja szándékai ellenére – elfordult a magyaroktól. Családtagjaival, rokonaival is csak németül akart beszélni. Emellett megtanult franciául, angolul és olaszul is. Házassága 1890. július 31 -én Mária Valéria főhercegnő Ischlben feleségül ment Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez ( 1866 – 1939), Károly Szalvátor főherceg ( 1839 – 1892) és Mária Immakuláta Klementina nápoly-szicíliai királyi hercegnő ( 1844 – 1899) fiához. A vőlegény a Habsburgok toscanai ágából származott, és a menyasszony harmadfokú unokatestvére volt. A férjválasztásban a menyasszony édesanyja sietett leánya segítségére, mivel anya és leánya azonosan vélekedtek az előírt dinasztikus házasságot illetően. Tekintettel a menyasszony bátyjának, Rudolf trónörökösnek egy évvel korábban bekövetkezett öngyilkosságára, nem rendeztek nagy esküvői ünnepséget, de a nászmisén Anton Bruckner, az akkor már jónevű osztrák zeneszerző orgonált.
Még ebben az évben tíz újabb, ekkor már téglából készült barakk épült, majd 1918-ban az hat utolsó barakk épülete került átadásra. 1917-ben a Mária Valéria-telepet körülkerítették, a fabarakkokat hadifogolykórházzá alakították, a kőbarakkokban katonai elosztó kórházat működtettek. Az őszirózsás forradalom után a hadifogolykórházat felszámolták, a barakkokat, pedig lakásokká alakították át, melyekbe először a hazatérő fővárosi illetőségű katonák, és a megszállt területekről elmenekült, egzisztenciájukat vesztett állami kistisztviselők költöztek. A Tanácsköztársaság idején a IX. kerületi Direktórium a Ferencváros szegény munkáscsaládjait költöztette a fabarakkokba, majd 1919 őszétől helyükbe újabb, határon túli menekültek költöztek. 1920-ban a főváros intézkedéseinek köszönhetően a telep három jól elkülöníthető részre oszlik. A telep középső része 80 fabarakkból áll, a telep fennállása alatt mindig itt a legnagyobb a nyomor, itt a legrosszabbak az életkörülmények. A telep harmadik része az Ecseri útnál elhelyezkedő 16 nagyobb téglaépületből állt.
Mária Valéria Telephone
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári Jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 Budapestnek is megvannak a poposabb részei, a szép és Insta-kompatibilis helyek, amiket szeretünk fotózni, másoknak megmutatni, ugyanakkor a város nem csak a Várnegyedből, a Lánchídból, a Hősök teréből és a bulinegyedből áll. A Fortepant böngészve gyakran futunk bele olyan képekbe, amiken fájón mellbevágó a valóság: háborús sérültek, épületromok, felborult és kiégett autók az utcákon 56-ban vagy éppen a lakáshiányt és a mélyszegénységet illusztráló fotók, amik a nyomornegyedekben készültek. Ilyen Budapest leghíresebb nyomornegyede, a Mária Valéria-telep is, aminek egyes részei egészen a 70-es évekig álltak. Ma már nem fogjuk megtalálni ezt a telepet, ugyanis helyén a József Attila-lakótelep tömbjei magasodnak – a Kádár-korszakban a rendszer szégyenfoltjaként tekintettek a szükséglakótelepre, ezért kezdtek pontosan ezen a helyen a panelek építésébe. Az I. világháború előtt valószínűleg kevesen gondolták, hogy a legelőnek, néha lóversenyekre, később szeméttelepnek használt területen előbb barakk-kórházat, később szükséglakótelepet építenek, de a háborús állapotok és az azokat követő menekültválság és lakáshiány szükségessé tette a telep létrejöttét.Vurstlival súlyosbított magyar búcsújárás XX. századi fényképeken Mint minden szólásnak, természetesen a címben szereplőnek is van alapja, hiszen a búcsúban, na ott aztán tényleg minden volt. Étel és ital, tánc és mulatság, körhinta és céllövölde, csepűrágók és mutatványosok. A felületes szemlélőnek talán nem is különbözött sokban a vásártól, ám a célja valójában egészen más. A búcsújárás ugyanis vallási esemény. Sőt, ha kicsit mélyebbre ásunk, egészen ősi hagyomány nyomaira bukkanunk. Azokból az időkből, amikor a szakrális és a hétköznapi ünnep még nem vált el teljesen egymástól. A cikk elkészítéséhez Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz (Corvina Kiadó, 1980) című könyvét, a Magyar Katolikus Lexikont (Szent István Társulat, 1980–2013), az Ortutay Gyula szerkesztette Magyar Néprajzi Lexikont (Akadémiai Kiadó, 1977) és a szalézi rend honlapját használtuk fel. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.
Mária Valéria Telep
Az így megkötött szerelmi házasságból tíz gyermek született. Az első időben 1033 egyszobás, komfort nélküli lakásban 8 ezer ember talált otthonra. Az 1930-as évek második felében a telep bővült, a lakások a száma 1940-ben már 1776. A telepen három, jól elkülöníthető rész alakult ki: délkeleten, a Határ út felé 54 fabarakkot téglaépületté alakítottak át (kislakásos telep), amely a József Attila lakótelep építésének idejében is sokáig fennállt. A telep középső része 80 fabarakkból állt, ahol a legnagyobb nyomor volt tapasztalható, s itt voltak a legrosszabbak az életkörülmények. A telep harmadik része az Ecseri útnál elhelyezkedő 16 nagyobb téglaépületből állt. 1927-ben a Székesfővárosi Mérnöki Hivatal engedélyezte, hogy a barakkok előtt, a lakások hosszának megfelelő, másfél méternél nem szélesebb területeket a lakók előkertként használatba vegyék. A kertek körülkerítése révén szűk utcák alakultak ki a barakksorok között. A komfortérzet illúzióját a barakkok végén elhelyezett vécé és zuhanyzó adta meg végül.
1957 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári Jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 1957 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára Városrendezési És Építészeti Osztályának Fényképei A városban még nem volt elég közkórház, ezért kezdték el 1914-ben az Üllői út mentén felhúzni a barakkokat. Ekkor 120 ideiglenes építmény készült el, legtöbbjük fából, kátránypapír tetővel – nagy részük még a II. világháború után is megvolt, amíg a lakók fűtés gyanánt el nem égették a berendezést vagy az ajtót, ami után nem volt ritka, hogy a földön aludtak. Hogy miért éppen a magyar és cseh királyi hercegnő nevét viseli ma is a telep? Mert Mária Valéria (Ferenc József és Sissi legkisebb lánya) ismert volt az elesettek iránti elköteleződéséről és jótékonysági akciói ról, a háborús sérültek és menekültek számára rendszeresen szervezett gyűjtéseket, ehhez köthető a telep létrejötte is. 1961 Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári Jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11 A háború után sem az ország, sem Budapest nem volt felkészülve az elcsatolt területekről beáramló menekültek r e, sem a földjüket, állásukat, egzisztenciájukat vesztett emberek re, akik egy jobb élet reményében tömegesen indultak a főváros felé – ahol már enélkül is tombolt a lakáshiány.