Államigazgatási Jogkörben Okozott Kár

Wednesday, 01-May-24 10:40:22 UTC

"Növelték a közhatalom gyakorlása során felmerülő kockázatokat az utóbbi évek komoly szervezeti és strukturális átalakításai. Az új Ptk. szabályozásban viszont átláthatóbban érvényesíthetőek a közigazgatási kárigények. Püski András a Rádió Orienten kiemelte, a felelősségbiztosítási konstrukció nem a felelőtlen munkavégzést pótolja, hanem védőernyő a szervezet és a dolgozók felett. Az államigazgatási jogkörben okozott károk fogalmát az új Ptk-ban a közigazgatási jogkörben okozott kár kifejezés váltja fel. A megújult szabályozásban a felelősség megállapításának négy feltétele alakult ki. A közhatalom gyakorlásának elmulasztása és a felelősségi helyzet... Részletek

1. Államigazgatási jogkörben okozott kár
2. Államigazgatási jogkörben okozott karate
3. Államigazgatási jogkörben okozott karen
4. Államigazgatási jogkörben okozott karim

Államigazgatási Jogkörben Okozott Kár

PK 43. szám * A Ptk. 349. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül rendes jogorvoslatnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. számú tv. 72. §-a alapján indítható bírósági felülvizsgálati per. A Ptk. §-ának (1) bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A törvény javaslatához fűzött indokolás szerint sem vonható a rendes jogorvoslatok körébe - az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi 1. és más jogszabályok értelmében - az államigazgatási határozatok ellen nyitvaálló bírósági út igénybevétele. Eljárásjogilag a felülvizsgálati per nem rendes jogorvoslat, márpedig az itt érintett kérdés eldöntésénél elsősorban ez az irányadó. Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára különböző jogszabályok értelmében nyitvaálló bírósági út igénybevételének a rendes jogorvoslatok körébe való besorolása nagymértékben elhúzná az eljárást.

Államigazgatási Jogkörben Okozott Karate

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el! Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről! Megállapítható-e államigazgatási jogkörben okozott kár címén kártérítés annak a személynek a részére, akinek munkanélküli járadékát azért nem lehetett megállapítani, mert felszámolás alatt lévő munkáltatója nem adta ki a szükséges igazolásokat? 2013-05-23 Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!

Államigazgatási Jogkörben Okozott Karen

Az alperes ugyanis sem a bejelentésére, sem a felügyeleti szerve felhívására nem intézkedett, de ezt nem tette sem az adatszolgáltatás és a büntetőeljárás adatai ismeretében sem. A tudomásszerzéstől - pedig az egyértelmű volt - számított egy éven belül nem hozott határozatot, hanem csak egy év után, amikor már erre nem volt lehetősége. Az alperes jogellenes és felróható mulasztása kettős; egyrészt azon alapul, hogy a felperes bejelentése előtt volt tudomásszerzése a cég engedély nélkül végzett tevékenységéről, másrészt pedig abban áll, hogy azt követően a bejelentés után a helyzet megismerése érdekében nem tett semmit, pedig erre a felügyeleti szerve két esetben is felhívta. Ehhez képest nincs jelentősége és ezért indokolatlan is a vita a felperes bejelentésének jogi minősítéséről. Minderre figyelemmel nem lehet azt mondani, hogy az alperes eljárása megfelelő volt, erre a másodfokú ítélet tévesen hivatkozik, miközben a rendelkezésre álló ismeretei alapján az alperes hivatalbóli eljárási kötelezettsége is fennállt.

Államigazgatási Jogkörben Okozott Karim

állásfoglalás indokolása, EBH. 2004. 1121., BH. 2005. 174., BH. 470., BH. 1992. 172. ] az új Ptk. alkalmazási körében nem irányadóak. A rendes jogorvoslat megítélése körében kialakult elvek [Részletesen lásd: Dr. Szerk. 261-263. oldalak. ] azonban változatlanul alkalmazhatók. A régi Ptk. vonatkozó szabályozásával azonosan az új Ptk. sem tartalmaz speciális kimentési, vagy felróhatósági szabályt. A bírói gyakorlat ugyanakkor a felróhatóságot a közigazgatási jogkörben okozott kárért fennálló felelősség megítélése körében évtizedek óta következetesen speciális elvek mentén ítéli meg [Ld: "A jogalkalmazás terén a Ptk. hatályba lépése óta töretlen az az ítélkezési elv, miszerint az a körülmény, hogy az ügyben eljárt személyek helytelenül alkalmazták, vagy esetleg nem alkalmazták a jogszabályokat, önmagában nem elég a kártérítési igény megalapozására. Ehhez ugyanis olyan többlettényállásra van szükség, mely nem pusztán a jogszabályoknak a jóhiszemű, bár esetleg téves alkalmazását, hanem a gondossági mércének a sérelmét is megállapíthatóvá teszi.

Pedig az utóbbi időben megszaporodtak az adóhatóság ellen ilyen jogcímen indított perek, számuk 1995 óta minden évben meghaladta a tízet. Arról nem is beszélve, hogy sokszorosára nőtt a követelt kártérítés összege: korábban csupán 50-60 ezer forintokért perelték a hivatalt, mostanában viszont már többnyire 100 millió forint körül van a perérték, sőt két olyan vitás eset is akad, ahol több mint félmilliárd a tét. Az APEH pernyertességi rátája ezen a területen igen jó: az eddig befejeződött ügyekben többnyire elutasították az adózó kártérítés iránti kérelmét, s csupán két olyan eset akadt, amikor jogerősen elmarasztalta a bíróság a hivatalt. "A pernyertességről azonban itt sem tettünk le, mert véleményünk szerint nem jogos a kártérítés iránti igény" – hangsúlyozza az osztályvezető, hozzátéve: a fenti ügyekben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A korábbi években alkalmazott állandó bírói gyakorlat szerint az adóhatóság szakmai tévedései – vagyis a munka jellegével együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések – nem alapozzák meg a kártérítési felelősséget.

A gondossági mércének megfelelő eljárás hatóság részéről történő bizonyítása pedig a felróhatóság hiányát és ezen keresztül a kárfelelősség hiányát eredményezi a jogszabályi határidők megsértése esetén is. " ( Dr. Tóth Endre Tamás: "A közigazgatási, bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért fennálló felelősség" in: A kártérítési jog magyarázata. 263-268. oldalai)]. Megítélésem szerint ezek az elvek az új jogszabály "hallgatása" mellett is változatlanul irányadóak a jövőben az új Ptk. alkalmazási körében is. 2. A felelősség alanya (2) Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik. A (2) bekezdés a felelősség alanyának részletes meghatározására vonatkozó új szabály, melyet a régi Ptk. nem tartalmazott. A (2) bekezdés kártelepítő szabálya a kárfelelősség alanyát jelöli meg, mégpedig az e körben kialakult és alkalmazott bírói gyakorlattal összhangban, azt a jogi szabályozásba emelve.