Szakmavilág
Sunday, 12-May-24 13:43:55 UTCHasonmás kiad. Szekszárd: Babits, 1993–2005. 21 db. Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kieg. és előszó: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8. ) ISBN 9638312939 MÉL Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Kuruc szenátorok listája További információk [ szerkesztés] Kovács Ágnes 2014: Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina levelezése. A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. Cserpes Tünde: Measuring identity change: analysing fragments from the diary of Sándor Károlyi with social-network analysis. European Review of History: Revue europeenne d'histoire 19(5):729-748, 2012 Jó békét kötött Károlyi, Rákóczi ellenében. Történelem másként, HVG, 2011. április 22. Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. Budapest, 1925 Takáts Sándor 1910: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724. Budapest Juhász Máté: Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor tábornagy temetése alkalmával 1744. június 22-én Nagy-Károlyban részint elénekelt, részint elmondott verses búcsúztató; sajtó alá rend.
Gróf Károlyi Sándor
A csekély számu magyar jobbágyság mindenütt félreállt a sváb útjából; nem szerette, mert egész világ választotta el tőle. Elköltözött a második, harmadik faluba, hogy ott lakó véreivel tömörüljön és legalább vallását menthesse meg. Igy mentek át a csanálosi, vállaji és kálmándi magyarok Börvelybe; az erdődiek Dobrára és Géresre; a béltekiek szintén az előbbi községbe. De a későbbi telepítéseknél, midőn már a svábság is magyarosodott, békésen megfértek egymás mellett. Más földbirtokosok, kiknek nem volt anyagi erejök ahhoz, hogy külföldi telepeseket hozzanak, azokat az oroszokat, tótokat és oláhokat marasztották meg, kik aratás idején a nélkül is le szoktak szállani hegyeikről, hogy az Alföld gazdag termését betakaritani segítsenek. Bagossy László 1731-ben Bagosra, Kis- és Nagykolcsra oláhokat, Pátyodra tótokat és oroszokat telepített. Gróf Károlyi Sándor is hozott oláhokat Dobrára az 1731–1740. időközben. Porcsalmát Szaplonczay Kristóf népesítette be oláhokkal és oroszokkal. Sárközt a báró Vécsey család tótokkal a XVIII.1881-ben a Szabadelvű Párt színeiben parlementi képviselő lett, egy évre rá pedig - noha ez a párt ellenzékben volt - "valóságos belső titkos tanácsos" lett. Ő építtette az Újpesti Kórházat, amely most a nevét viseli. A két épület róla, illetve feleségéről, Clarisse-ről kapta a nevét. A szomszédban nem sokkal később őregek otthonát is alapított. Károlyit nagyon bosszantotta a vidék tönkremenetele: "Az üzérszellem hitel formájában adta be a mérget a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva- kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora... A szorult helyzetbe került gazdák előre eladták a termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett, s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek" - olvasható a Hangya Szövetkezet későbbi kiadványában a korabeli helyzetelemzés. A Hangya Szövetkezetet éppen ezért és éppen Károlyi alapította 1898-ban azzal a céllal, hogy az áru és a pénz útját, a kereskedelmi láncot lerövidítve megteremtse a parasztok boldogulásának feltételeit.