Taródi-Vár – Wikipédia

Friday, 03-May-24 02:46:22 UTC

A várban megtekinthetjük az építő hosszú évek munkájával összeszedett régiséggyűjteményét is – főleg 19. században készített polgári bútorokat. A régiségek és tablók között a várat támogató amatőr művészek – a keramikus Tóth Béla, a faszobrász Pintér György, valamint Kelemen István – alkotásait tekintjük meg. Taródi István családját örökítette meg több festményen is: a képeken önmagát középkori várúrként, első két feleségét pedig kevéssé hízelgő beállításokban tüntette fel. Jelen [ szerkesztés] Jelenleg a várépítő Taródi István gyermekei, valamint azok leszármazottai kezelik a várat. Nyitvatartás: április 1. – október 31. Látnivalók - eBikecity. : minden nap 10–18 óra november 1. – március 31. : minden nap 10–16 óra Érdekességek [ szerkesztés] A várban forgatták 1985-ben Ruttkai Éva főszereplésével A fantasztikus nagynéni című film egyes jeleneteit. Források [ szerkesztés] Taródi István: 50 éves A SOPRONI TARÓDI VÁR, Sopron, 2002, magánkiadás 1475. Taródi-vár (GCTarV) Vízionárius építészet: a Taródi-vár Sopronban [ halott link] Egyedül épített fel egy egész várat –

Taródi Vár :: Magyar Földön

Örültem annak, hogy a gyerekek és az unokák is fontosnak tartják a vár gondozását, hiszen így nem juthat ebek harmincadjára. Lefelé menet arról érdeklődtem, mekkora volt itt a felfordulás 1985-ben, amikor a várban forgatták A fantasztikus nagynéni című tévéfilmet. "Ó, arra nagyon jól emlékszem" – mondja az addigra már teljesen megnyíló ifjabb Taródi István. "Itt volt Zenthe Ferenc meg Ruttkai Éva, a Zenthe művész urat egy vödör vízzel is nyakon öntötték. Tarrodi var sopron teljes film. Édesapám nagyon büszke volt arra, hogy a filmhez az ő várát választotta helyszínnek a rendező. (A Nemere István regényében szereplő vár eredetileg a Balaton mellett, a kitalált Balatoncsillagon volt – a szerk. ) A múltkor is ismételte a filmet a tévé, jó látni, hogy már akkor milyen szép volt ez a vár. " Ruttkai Éva és Zenthe Ferenc is járt itt, amikor A fantasztikus nagynénit forgatták Forrás: Lantos Gábor Még titkos alagút is vezet a vár alatt Az építőmester a tervezés és a kivitelezés minden egyes pillanatát igyekezett megörökíteni.

Látnivalók - Ebikecity

A kertben még áll egy ekkor ültetett gyümölcsfa. A bejárattól mintegy száz méterre indul a zöld és a zöld kereszt (valamint az abból a Gloriette-kilátóhoz felkanyarodó zöld háromszög) turistajelzés. Építésének története [ szerkesztés] A vár a vár urával, Taródi Istvánnal A huszadik életévéhez közeledő Taródi István 1945 -ben, szülei telkén kezdte építeni első várát. Ez egy nyolc méter magas favár volt, amit használt faanyagokból állított össze. Az építkezést 1946 -ban fejezte be, amikor megnősült. Elhatározta, hogy ha sikerül a Lövérekben telket vennie, akkor lebontja a favárat, és immár a saját telkén állítja fel újra. 1951. május elsején vásárolta meg azt az ingatlant, amin most a vára áll, és hamarosan átköltöztette rá a favárat. Az építményt felkockázott hulladék deszkákból készített zsindellyel fedte be. Taródi Vár Sopron (saját videóval) | Soproni Hírek. Az 1950-es évek végétől, majd főleg a hatvanas években több nagy, országjáró kerékpártúrára indult, részben gyermekeivel (a leghosszabb túrája 1500 kilométeres volt). Fő céljuk a várak megtekintése, a középkori várépítészet tanulmányozása volt.

Taródi Vár - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.Hu Programok

A Sopron anno archívuma Kattintson a képek alatti gombra a részletekért! A gombra kattintva félreteheti a képet Az én Sopron anno-m oldalra! Bejegyzés A Taródi-vár egy részlete az 1950-es évekből A Taródi-vár egy részlete az 1950-es évekből A bejegyzés részletei Félreteszem a bejegyzést Családi fotó a Bagolyvárban Családi fotó a Bagolyvárban A Taródi-vár A Taródi-vár Egy modern várúr Egy modern várúr A Taródi-vár 1967-ben A Taródi-vár 1967-ben A Taródi-vár 1967-ben II. A Taródi-vár 1967-ben II. Taródi Vár - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A Taródi-vár 1971 körül A Taródi-vár 1971 körül A Taródi-vár 1974-ben A Taródi-vár 1974-ben Két lakótelep és egy vár Két lakótelep és egy vár Egy modern várúr II. Egy modern várúr II. Félreteszem a bejegyzést

Taverna Panzió – A Taverna Panzió Hivatalos Honlapja.

Sopron talán legkülönösebb látnivalója a Bolondvárnak, Bagolyvárnak is nevezett Taródi-vár. Nagyrészt egyetlen ember, Taródi István 50 évi keze munkáját dicséri, aki 150-200 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba, 2010-ben bekövetkezett haláláig. Taródi István már kamaszkorában is a várépítésről álmodozott és szülei telkén egy favárat épített fel. 1951. május 1-én valóra vált az álma, amikor a soproni Lőverek tetején, a Nándor-magaslaton megvásárolhatott egy telket és a favárat felköltöztette a Lőverekbe. Az egyik erkélytartó gerendára kitett egy kitömött baglyot, ekkor nevezték el a soproniak a különös építményt Bagolyvárnak. 1959-ben kezdett a mai kővár építésébe, de előtte kerékpárra pattant és bejárta Magyarország legjelentősebb várait és várromjait. Közülük Somoskő vára volt rá a legnagyobb hatással, és ezt a várat tekintette mintának a több mint 4000 négyzetméter alapterületű vár felépítésénél. Festő-mázolóként dolgozva munkája után minden szabad idejét és keresetének jelentős részét is megszállottan a vár építésére áldozta.

Taródi Vár Sopron (Saját Videóval) | Soproni Hírek

Sportriporterként az elmúlt huszonöt évben legalább száz alkalommal jártam a leghűségesebb magyar városban, Sopronban. Szégyen vagy sem, egyszer sem hallottam a Lövérekben megbúvó Taródi-várról. 2016-ban is csupán egy interneten felvillanó hirdetésben láttam meg a különleges építmény nevét. Ennyi azonban elég is volt ahhoz, hogy felkerekedjek, és bepótoljam a mulasztást. Magyarország egyik legkülönlegesebb magánvárában jártam, amelyet kevesen ismernek, pedig megérdemelné a nagyobb figyelmet. Ott álltam a Csík Ferenc uszodánál, kezemben az odahaza kinyomtatott térképpel. A főúton egyetlen tábla sem mutatta a vár létezését, pedig jó darabot gyalogoltam a szanatóriumtól a sportlétesítményig. Szemközt egy lépcső vezetett felfelé, a térkép szerint arra kellett mennem. Pár lépés után már tudtam, hogy jó úton járok. A helyiek Bolondvárként is emlegetik Hamarosan felbukkant az első tájékoztató tábla, majd a második, és tízpercnyi séta után beléptem a kővár kapuján. Odabent alacsony, bajuszos ember fogadott.

Az alagút a kút aljába kanyarodik vissza. Mintája az 550 méterre található középkori kolostor alagútja volt, amit a barátok azért ástak, hogy ott tárolják a borukat. A telek legmagasabb pontján még két bástya alapját láthatjuk. A félbehagyott falak, tornyok befejezése az építő testi-lelki hanyatlása miatt nem várható, de az elkészült részek így is Sopron egyik legérdekesebb látnivalójává teszik. A két kőoroszlán a tulajdonos keze munkája, mint ahogy jórészt maga tervezte és rendezte be az emeleten a vár építésének történetét bemutató kiállítást is: ezen évszámokkal ellátott tablókon, 1959-től követhető a vár építése. A várban megtekinthetjük az építő hosszú évek munkájával összeszedett régiséggyűjteményét is – főleg 19. században készített polgári bútorokat. A régiségek és tablók között a várat támogató amatőr művészek — a keramikus Tóth Béla, a faszobrász Pintér György, valamint Kelemen István – alkotásait tekintjük meg. Taródi István családját örökítette meg több festményen is: a képeken önmagát középkori várúrként, első két feleségét pedig kevéssé hízelgő beállításokban tüntette fel.