Baudelaire: Egy Dög (Szabó Lőrinc Fordítása) - Youtube
Saturday, 11-May-24 22:10:00 UTCA 4. egység (10. versszak) az érvelés. Az a sor, hogy " ilyen mocsok leszel, te drága " egyszerre külső és belső érv, amely a beszéd eddigi témájából következik, és amely általánosan elfogadott igazságnak számít az ember halandó volta miatt. Az 5. egység (11. versszak) a megerősítés. Az előző versszakban elhangzottak részletező hangsúlyozása. A 6. egység (12. Charles Baudelaire - Egy dög. versszak) a befejezés, tetőzés. A vers zárlata a beszéd csúcspontja, mely a legerősebb érzelmi telítettségű rész a műben és a költemény lényegének összefoglalása is. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Baudelaire Egy Dog Shows
Az eliszkolt kutya a sziklaszirthez bújva ránk vicsorított mérgesen, sóvár pofája éhesen várt a pillanatra, hogy a hullából újra egyen. - Minden hiába drágám, sáros lesz tested, mocskos ragályos borzalom, de csillag vagy szemeimben, és drága fényed üdvöm és lázam, angyalom. Baudelaire egy dog shows. Bizony! Királynő leszel te a nők között, mert eljön végítéleted: Testeden vadvirág nő, aszott csontod zörög, s csupa gaz lesz a fekhelyed. De szólj a kukacnak, drágám, hogy a celládban fölfalhat, eheti szíved, bennem megmaradsz, mert gyönyörű önmagukban őrzöm holt szerelmeimet. Fordította: Németh Dezső + 24 + 3Baudelaire Egy Dog Food
Emlékszel, szivem, hogy mit láttunk mi ketten E langy májusi hajnalon? A dűlőút végén, kőágyra vetetten Egy dög feküdt. Mily' borzalom. Kőmerev lábait szajhamód szétrakva Kaján volt, szenvtelen-süket, Amíg nehéz mérgét fullasztón izzadta A tompán korgó hasüreg. A kelő Nap hője is tán úgy akarta: Újból éljenek a részek, Melyeket idáig bölcsen egybetartva Őrzött az Anyatermészet. A kék ég tudta azt, hogy e bűvös tetem Megnyíló tulipánkehely; Viszont oly' bűz csapta meg orrod hirtelen, Azt hitted, lábadról lever. A rothadó hasra ezer húslégy rajzott, És eves váladék fakadt, Ahogy cafatokon vívott szennyes harcot A győzedelmes lárvahad. A tetem lüktetett, mint valami hullám, És olykor sziporkát vetett, Mert beszívni vágyta immár a torz hullán Sokszorozódó életet. S megzendült a világ: lágy, zizegő hangja Neszező szél volt, s muzsikált, Mint pörgő búzaszem, amint a jó gazda Ütemre rázza a szitát. Baudelaire egy dog training. A test konturtalan álomkép volt szinte, Kuszált, valótlan köd-lidérc, Ismeretlen művész félredobott skicce, Melyet néhanap felidéz.
Baudelaire Egy Dog Training
EGY DÖG Meséld el, lelkem, a szép nyárhajnali látványt, melybe ma szemünk ütközött: Az ösvényforduló kavicsos homokágyán váratlan egy iszonyu dög nyitotta lábait cédán magasba lökve, mig izzadt méreg járta át, élénk, gúnyosan és semmivel sem törődve, kipárolgással telt hasát. A nap sugarai tán azért tündököltek úgy e sülő szemét fölött, hogy atomjaiban adják vissza a Földnek azt, amit az egybekötött. Baudelaire egy dog food. S e gőgös vázra mint nyiladozó virágra nézett alá az ég szeme; a bűz ereje az egész rétet bejárta, azt hitted, elájulsz bele. A mocskos has körül legyek dongtak, s belőle, folyadékként és vastagon, fekete légiók, pondrók jöttek, s nyüzsögve másztak az élő rongyokon. S mindez áradt, apadt, mint a hullám, s repesve s gyöngyözve néha felszökellt: a test bizonytalan dagadva-lélegezve sokszorozott életre kelt. S e világ muzsikált, halkan zizegve, lágyan, mint futó szél a tó vizén, vagy mint a mag, melyet a gabonaszitában ütemre forgat a legény. A széteső alak már-már nem volt, csak álom, kusza vonalak tömege, vázlat, melyet csak úgy fejez be majd a vásznon a művész emlékezete.
Belevetette magát a párizsi bohém világ önpusztító életébe. Valószínűleg ekkor lett az ópium és a hasis rabja, és a vérbajt is elkapta, amely későbbi szenvedéseinek egyik legfőbb forrása volt. Miután gyorsan elpazarolta öröksége jó részét, mostohaapja 1841-ben két évre Indiába küldte, hogy véget vessen fia bohém életének. "A párfőmös hazán, hol enyhe nap bizserget, S a hajló lombivek tüze bíborparázs, S a szemre lusta kéjt a pálmák búja perget, Kreol nőt láttam én, ki csupa új varázs. " (Részlet: Egy kreol hölgynek c. vers, fordította: Tóth Árpád) Párizsba való visszaszökése után (1842), egy színházi előadás alkalmával ismerkedett meg Jeanne Duvallal, egy San Domingóban született mulatt színésznővel, a "fekete Vénusszal", akinek egzotikus szépsége végzetesen megragadta a fiatal írójelöltet. Magyarul Bábelben - irodalmi antológia :: Baudelaire, Charles: Egy dög (Une Charogne Magyar nyelven). Baudelaire később is ösztönösen olyan nőt választott magának társul, akivel semmilyen más kapcsolata nem lehetett a felborzolt érzékek megélésén kívül. Szerelme vérfagyasztóan hideg volt. A nőt legszerelmesebb verseiben is groteszk állatokhoz hasonlítja: majomhoz, elefánthoz, táncoló kígyóhoz.