Bírósági Végrehajtásról Szóló Törvény

Monday, 06-May-24 12:28:37 UTC

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról 1 2011. 03. 23. Az Országgyűlés a kilakoltatással fenyegetett adósok lakhatási feltételeinek ideiglenes biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja: " 303. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását – kivéve az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti ügyekben értékesített lakóingatlan kiürítését – a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint, 2010. évben a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. 2010. évi LXXXI. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól a 2011. április 15-éig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.

1. 2010. évi LXXXI. törvény - Nemzeti Jogszabálytár
2. 2014. évi XVII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár
3. A bírósági végrehajtás fogalma – 1. rész - Jogászvilág

2010. Évi Lxxxi. Törvény - Nemzeti Jogszabálytár

Döntött a Kúria: a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek. Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria jogegységi határozatot hozott abban a kérdésben, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht. ) 212. § (1) és (2) bekezdése alapján van-e helye fellebbezésnek a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen. A Vht. A bírósági végrehajtás fogalma – 1. rész - Jogászvilág. 212. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy e végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek. A jogszabály szövegéből az következik tehát, hogy a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését elrendelő végzéssel szemben a felek fellebbezhetnek.

2014. Évi Xvii. Törvény - Nemzeti Jogszabálytár

Az (1) bekezdés nem korlátozza az elrendelő bíróság lehetőségeit: az (1) bekezdés kitér arra, hogy mikor (az eljárás során bármikor) és milyen módon (hivatalból észlelés, bejelentés vagy a fél kérelme alapján) kerül döntési pozícióba az elrendelő bíróság; de az "elrendelheti" szóhasználat kifejezi a döntés szabadságát, amely abban áll, hogy az elrendelő bíróság helyt adhat a fél kérelmének, de el is utasíthatja azt. A Vht. 2014. évi XVII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. § (2) bekezdése – mely szerint a végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek – nyilvánvalóan az (1) bekezdésre vonatkozik: az (1) bekezdés körében hozott végzések vonatkozásában biztosítja a feleknek a fellebbezés lehetőségét, anélkül azonban, hogy a (2) bekezdés a végzés típusára vagy tartalmára korlátozást tartalmazna. § (2) bekezdése nem azt írja elő, hogy a felek a visszavonást vagy a törlést "elrendelő" végzés ellen fellebbezhetnek, hanem az (1) bekezdés körében hozott végzés ellen, amely az előzőek szerint lehet a kérelmet elutasító is.

A Bírósági Végrehajtás Fogalma – 1. Rész - Jogászvilág

Files in this item Available teljes szöveg pdf 1. 004Mb Restricted Availability engedély 580. 5Kb This item appears in the following Collection(s) Publikációs Adatbázis [16346] Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.

– A közvetlen végrehajtásra csak nagyon szűk körben van lehetőség, ugyanis az ilyen végrehajtást olyan szervek végzik, amelyek nem minősülnek sem bírósági, sem közigazgatási szervnek. Ennek során törvényi felhatalmazás alapján a követelést az adóst megillető pénzösszegből, tipikusan a munkabéréből hajtják be. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) felhatalmazása folytán a munkáltató a követelése realizálása során a végrehajtást maga, közvetlenül foganatosítja. Az Mt. 161. § (2) bekezdés a) és b) pontjai tartoznak ide, amelyek alapján a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy akkor, ha a követelése előlegnyújtásból ered. A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. Kapcsolódó cikkek 2022. július 5. Alaptörvény-ellenes a Balatonpart beépíthetősége Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX.