Csárdáskirálynő Kolozsvári Magyar Opera
Monday, 06-May-24 12:38:40 UTCKözreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara, valamint a Tokos Zenekar. Díszlettervező Venczel Attila, jelmeztervező Szakács Ágnes, koreográfus Mîndruţiu Mihail. Karigazgató Kulcsár Szabolcs, hangversenymester Barabás Sándor és Ferenczi Endre. Vezényel Tompa Ábel (debüt), rendező Selmeczi György. Pályakezdő művészek debütálnak a kolozsvári opera Csárdáskirálynőjében. Az intézmény felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi közegészségügyi előírások értelmében az előadáson való részvétel feltétele az érvényes zöldigazolvány felmutatása. Az előadásra jegyek kaphatók az weboldalon, az intézmény jegypénztáránál hétköznapokon 10 és 14 óra között, valamint kezdés előtt két órával.
Csárdáskirálynő Kolozsvári Magyar Opera 2022
1792-ben Kótsi Patkó János szervezésében Kolozsvárott jött létre az első magyar állandó színtársulat, s ettől kezdve az operairodalom összes fontos remekműve itt került színpadra először magyar nyelvterületen. A Kolozsvári Magyar Opera - a magyar művelődéstörténet kitüntetett jelentőségű intézménye - történelmi szerepet játszott az operaműfaj meghonosításában. Pályakezdő művészek debütálnak a magyar opera Csárdáskirálynőjében - Cikk - Szabadság hírportál. 1792-ben Kótsi Patkó János szervezésében Kolozsvárott jött létre az első magyar állandó színtársulat, s ettől kezdve az operairodalom összes fontos remekműve itt került színpadra először magyar nyelvterületen. A nemzeti opera első kezdeményei is Kolozsvárhoz kötődnek, és a város kisugárzásának köszönhető, hogy a XIX. században Pesten és más magyar nagyvárosokban is népszerűvé válhatott az opera műfaja. 1789-ben császári utasításra a Gubernium (Főkormányszék) Nagyszebenből Kolozsvárra költözött. A főkormányzói tisztet gróf Bánffy György töltötte be, aki vonzáskörébe gyűjtötte az erdélyi magyar arisztokráciát, amely műveltségénél és neveltetésénél fogva igényt tartott színvonalas szórakozásra, és anyagilag is meg tudta teremteni ennek feltételeit.
Erdélyben az 1790-es nemesi ellenállás részeként - a Kolozsvárott összeülő országgyűlés segítségére várva - fogalmazódott meg a magyar nyelvű színjátszás igénye. Az 1790. december 12. és 1791. augusztus 9. közötti diéta még nem foglalkozott ugyan a színüggyel, ám a magyar nyelv kérdésével központi helyen. Aranka György egyik röpiratában olvashatjuk: "Egy magyar játszó színnek felállítását talán legelöl kell vala tennem azok között az eszközök között, melyek anyai nyelvünk gyarapítására és a közönségesítésére szolgálnak. Csárdáskirálynő kolozsvari magyar opera . Bizonyos, hogy legfőbb eszköz. " A következő országgyűlés előtt megélénkült a színházalapítók tevékenysége, és 1792. október 2-án már meg is kapták a nagyfejedelemség egész területére szóló játékengedélyt. Az erdélyi magyar hivatásos színjátszó társulat 1792. december 17-én, a kolozsvári Rhédei-ház színháztermében tarthatta meg első előadását. Kótsi Patkó János, aki képzett muzsikus volt, a kezdetektől fontosnak tartotta az énekes játékok műsorra tűzését és betanítását, olykor még maga is írt kísérőzenét egy-egy színműhöz.