Savanyú A Szőlő
Wednesday, 08-May-24 13:42:50 UTCSokszor halljuk "Savanyú a szőlő…" de vajon honnan ered a mondás? A szállóige alapja egy rövid történet, ami Aiszoposz ókori görög meseköltő tollából származik. Aiszoposz meséi Európa-szerte ismertek, számos történetéből vált tanmese vagy mondás. Történetei eredeti formában nem maradtak fenn, legkorábbi írásos emlék műveiről egy XI. századi másolat, illetve latin átdolgozások. A XVII. százban a francia származású La Fontaine is visszanyúlt az ógörög mesélő történeteihez, hazánkban általa lettek ismertek históriái. A történet: A róka és a szőlő A róka aranyló napsütésben szaladt keresztül a mezőn. Hegyes füleivel feszülten figyelt. Beleszimatolt a levegőbe, hogy érezhető-e valamilyen veszély. Mivel róka volt, minden embert ellenségnek tekintett. A szőlőtőkék végénél megállt. Több ezer összevissza tekeredő szőlővessző fonta be a magas karókat, a vesszőkről pedig hatalmas, zamatos szőlőfürtök lógtak. – Lopok egy kicsit, mielőtt a gazda ideér – határozta el magát. Felágaskodott és megpróbálta elérni a legközelebbi fürtöt, de az túl magasan volt.Savanyú A Solo Hd
Mese - Savanyú a szőlő - YouTube
Savanyú A Solo.Fr
Orbán Viktorék letettek az asztalra – számos más jogforrás mellett – egy, a nemzeti együttműködés rendszerére építő Alaptörvényt, amelyet az ellenzék rendszerint illegitimnek és diktatórikusnak állít be. A valóság azonban az, hogy míg nemzeti alapokmányunk az emberi életet és méltóságot elidegeníthetetlennek tekinti, valamint kiemelten védi a szólás- és sajtószabadságot, addig az ellenzék egyes tagjai, köztük Fekete-Győr és párttársai, lámpavasra húznák a velük egyet nem értőket, illetve eltiltanák foglalkozásuktól a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukévá nem tevő, a balliberális propagandát nem hirdető újságírókat. Ezek azok a különbségek, amelyeket Fekete-Győr András és momentumos elvtársai nem vesznek észre, majd csodálkoznak, hogy Orbán Viktort negyed évszázad után is újraválasztják pártelnöknek, míg Fekete-Győrből pár év után kiábrándultak a sajátjai. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a lángelméjű ifjú politikus szerint a napelem egyenlő az atomerőművel...
Savanyú Neki A Szőlő
Egy zsírpapírszerű zöldes-sárga papír alatt mind a négy oldalon és alul is ugyanaz a habosított műanyag fólia látszik, amellyel felülről is védték a doboz tartalmát. A selyempapírt kibontva láttam meg először a szőlőt. De még mindig volt egy – a szellőzés érdekében lyukacsos – cellofán zacskó a szőlőn. Innen már csak egy lépés, s kezemben foghattam magát a szőlőt. Számoljunk csak! A masnis szalagot nagyvonalúan figyelmen kívül hagyjuk. Volt ugye a csomagolópapír, a kartondoboz, a habosított műanyag fólia, a zsírpapír, a selyempapír, s végül a cellofán. Azaz 6 rétegnyi csomagolóanyagot használtak a szőlő elegáns és biztonságos csomagolásához. Az igényesség, a gondosság elvitathatatlan. De természetesen jogos a kérdés, hogy a környezetünk védelme, az erőforrásaink hatékony felhasználása szempontjából követendő minta lehet-e ez számunkra. Elég egyértelműen nemleges a válasz. Ugyanakkor a kiváló ízű, s gyakran árban is versenyképes magyar élelmiszeripari termékek exportjának segítése során szerzett tapasztalataink ugyanilyen egyértelműen azt jelzik, hogy a japán piacot csak hasonló igényességgel tervezett és megvalósított csomagolással van esély meghódítani.
Savanyú A Szőlő
E hónap elején két hetes kiküldetésben ismét Japánban jártam (idén már ötödször). Két olyan, egymáshoz kapcsolódó, de külön-külön is érdekes élményem volt, amit szeretnék megosztani olvasóinkkal. Talán már többen hallottak, olvastak talán a kocka alakú görögdinnyéről, amit – hol máshol? – Japánban állítottak elő. (Ld. ) De a japánok (pontosítok: a gazdag japánok) erős vonzódása a különleges, csak kevesek számára hozzáférhető dolgokhoz talán szintén ismerősen hangzik sokak számára. (A minden év első árverésén eladott első tonhalért kifizetett sok millió jenes árról is be szoktak számolni az újságok. ) Így persze nekem sem volt ismeretlen ez a vonása a japán karakternek. Valahogy mégis meglepett egy ajándék, amit a mostani utam során kaptam. A japán gazdaság egyik legjelentősebb cégének volt vezérigazgatója (jelenlegi főtanácsadója) vacsorára látott vendégül egy igazán luxusnak minősíthető étteremben, s az ínyencségeket, különlegességeket felsorakoztató vacsora után egy elegáns szatyorban adta át az ajándékot.
Akkor megtudhatta volna, hogy az immáron 10 éve elkezdett szegedi "média-biológia" alkalmazásával több, mint 70%-al csökkent a szükségessé váló kémiai kezelés területmérete a korábbiakhoz viszonyítva, tartósan. S ezzel együtt a költségek is csökkentek, jelentősen. De lássuk ezt konkrét számokkal. A "média-biológia" bevezetése előtt évi 55 000-70 000 hektárnyi kémiai kezelésre volt szükség Szegeden, amelynek töredéke! az emlegetett 2020-ban elvégzésre került 9000 hektárnyi kémiai kezelés. ( Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Szeged lakott területének mérete 6300 hektár. Ez azt jelenti, hogy a 9000 hektárral egyszer került lepermetezésre a teljes város, és egyszer a fél város az egész szezon folyamán. ) És hogy miért van szükség arra a korábbiakhoz képest töredék kémiai kezelésre? Szegedet két folyó hullámtere is átszeli. A cikket író nevenincs szakértőnek tudnia kellene, hogy a hullámterek eredményes biológiai kezelése Magyarországon egyelőre megoldatlan kivitelezés-technológiai hiány miatt.