Csend És Kiáltás (1967) - Kritikus Tömeg
Saturday, 04-May-24 11:22:47 UTCDe ha már "kívül-belül" minden elhallgatott, vajon akkor végre megtöri a csendet az isteni Szó? (Silence/Némaság, amerikai–olasz–mexikói film, 2016, 161 perc, forgalmazó: Freeman Film, bemutató: március 16. )Csend És Kiáltás - Kultúrbarlang
1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. ORIGO CÍMKÉK - Csend és kiáltás. István hivatalos bejelentést tesz a dologról, noha tudja, hogy ezzel sorsa megpecsételődött...
Origo CÍMkÉK - Csend És Kiáltás
Az áporodott levegőben ugyanis könnyen elhal még az is, ami látszólag szárba szökkent. Van, ahol a misszionárius falakba ütközik, de olyan hely is akad, ahol a fogékony lelkek szinte magukba szippantják az örömhírt. Japán azonban teljesen más. Elsőre úgy tűnik, hogy a hit terjesztése sikeres volt, valójában azonban a helyiek a maguk képére alakították a kereszténységet. Csend és kiáltás - Kultúrbarlang. Hallhatjuk Rodrigues atya töprengéseit: Vajon miben hisznek egyáltalán a japán keresztények? Mintha csak a túlvilágról, a Paraisóról szóló tanítást értették volna meg – ahol nincs adó, nincs munka, nincs éhség és nincs szenvedés –, ám ennek vajmi kevés köze van Jézus Isten országáról szóló igehirdetéséhez. A japán "inkvizítor", Inoue (Issei Ogata) azért akarja megakadályozni a kereszténység térnyerését, mert a misszionáriusokban az európai hatalmak előretolt helyőrségét látja. A padrék csak előkészítik az utat, később a kereskedők után megjelennek a katonák, majd pedig az államot képviselő hivatalnokok is. A hitehagyott Ferreira érvelése is érthető, hiszen szembesülve Inoue lelki és testi kínzásaival belátja: a japánok soha nem válnak nyugati értelemben vett keresztényekké.
Semmilyen módon nem férhetőek hozzá hazánkban az európai filmművészet ritkaságai, halhatatlanjai Tati, Eizenstein, Fassbinder, Wenders, Rohmer, Wajda, Taviani, Godard filmjei, de ne felejtsük ki a keleti blokk és az amerikai, ázsiai klasszikusok remekeit és animációs filmjeit sem. Fájóan hiányoznak azok az alkotások, melyekkel magyarok járultak hozzá a világ filmművészetéhez, azaz itthon nem hozzáférhetőek többek között Trauner Sándor, Badal János, Kertész Mihály, Pressburger Imre vagy Halász János filmjei. Az eddig kiadott filmek mennyisége igen csekély. Gyűjtők, tanárok, diákok, alkalmi vásárlók keresik ezeket az alkotásokat, és mivel nem jutnak hozzá, hiszen TV sem adja, moziban sem láthatóak, jó esetben régi VHS-ről próbálják beszerezni vagy a netről letölteni olyan-amilyen minőségben – már amit lehet. Hatalmas az űr, egész generációnyi filmes alkotások, irányzatok válnak így szó szerint láthatatlanná itthon. Ez olyan, mint ha nem lehetne hozzájutni Thomas Mann, Dosztojevszkij vagy Shakespeare műveihez illetve nem lenne hozzáférhető Beethoven, Mozart vagy Chopin zenéje!