Belvárosi Színház Budapest

Sunday, 12-May-24 12:09:49 UTC
A Deák tértől az Astoria felé sétálva már messziről vonzza a tekintetünket az az épület, melynek földszintjén ma többek között a Belvárosi Színházat találjuk, tetején pedig egy üres reklámtáblavázat látunk. De ha már a főhomlokzat tele van domborművekkel, és az épület minden részén megmutatkozik a szecesszió, még a hatalmas kovácsoltvas kapun és az erkélykorlátokon is – bár geometrikus mintázat a már az art decóba hajlik –, akkor vajon a tetőzet mindig is ennyire egyszerű volt? A válasz: nem, ugyanis az 1913-ban a szállodákra szakosodott Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervezte épület manzárdos tetején egykor 5 kupola állt. Belvárosi színház budapest university. És nem is akármilyenek! A nagyvárosi bérház archív képeit látva nekünk rögtön beugrottak az Egyesült Államok art deco stílusú felhőkarcolói, nem csoda, hogy az 50-es években az épen maradt kupolákat elbontották, holott valami csodával határos módon az épület, a tetőzet és a tornyai a háborús pusztítást is meglepően jó állapotban vészelték át – a szocializmust és napjaink molinómániáját már kevésbé.

Belvárosi Színház Budapest University

A Belvárosi Színház emlékfala a Katona József színházban A Belvárosi Színház (1917–1951) Bárdos Artúr színháztörténeti jelentőségű teátruma, amelyet kisebb-nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden át vezetett. A budapesti színházat 1949 -ben államosították, 1951 -ben Katona József Színház néven, a "Nemzeti" kamaraszínházaként működött. 1982 -ben változatlan néven Székely Gábor és Zsámbéki Gábor vezetésével ismét önálló társulat kezdte meg működését. A színház a bárdosi örökség ápolója. Az épület [ szerkesztés] Az egykori Koronaherceg – ma Petőfi Sándor – utca 6. számú bérpalota udvarán épült szecessziós stílusban, Falus Elek és Herquet Rezső tervei alapján. Eredetileg mozinak szánták, de erre a célra működési engedélyt nem kapott. Bárdos Artúr kitartása azonban eredményt hozott, előbb kabarét, majd "igazi színházat" vezethetett, amely rossz logisztikai adottságai ellenére is, korszerű intézménynek számított. Belvárosi színház budapest budapest. Nézőtere bensőséges volt, a kor elvárásainak maximálisan megfelelt. Itt létesült a Monarchiában először ( 1916) forgószínpad.

A nézőtér kialakítása kagylószerű és legyező alakú volt, így biztosított egyenletes látási viszonyok mellett kedvező térhatást. A nézőtér felett, arra napkorongszerűen boruló a korra jellemző álmennyezet látható. A színház belsőépítészeti kialakítására az art déco jellemző, az épület bauhaus stílusban épült. Az épület tetején egykor 5, art déco stílusú kupola állt, azonban ezeket az 1950-es években elbontották. [1] Az 1938-as állapothoz képest az idők folyamán a mozi földszintje két helyiséggel bővült, melyekből iroda és porta lett. Az előtérben egy pénztárfülke is volt, és egy 4 m hosszú előtető, melynek felső síkja a csapadékelvezetés miatt a homloksík felé lejtett, így pontosan egy síkba került az előcsarnok mennyezetével. Ekkor még az első pinceszinten helyezkedett el a mozi előcsarnoka és büféje mellett a ruhatár is, mely azóta egy szinttel lejjebb került. Belvárosi Színház - térképem.hu. 2003-ban, a mozi bezárásával kezdődött meg az épület rekonstrukciója, majd színházzá való átépítése, de korszerű berendezésekkel megtartották mozi jellegét is.