Hunyadi Mátyás Reformjai És Külpolitikája Tétel

Tuesday, 14-May-24 10:04:12 UTC

Hunyadi Mátyás - Történelem kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Középszintű történelem érettségi tételek (2017) - G-Portál Egy férfi naplója /Man About Town/ - Filmek Mátyás éves jövedelme 500 ezer, a hadiadó kétszerezésével 750 ezer arany is lehetett. Ezt kiegészítették a török elleni nemzetközi pénzsegélyek és anyja halála után a Hunyadi birtokok bevételei is. Mátyás bevételei nemcsak a magyar királyok bevételeihez képest, de a nyugati uralkodókéhoz képest is tekintélyesek voltak. A bevételeket alaposan lesarkította az évi 200 ezer aranyat felemésztő végvári vonal fenntartása. Mátyás hadserege Mátyás jövedelmei növekedésével párhuzamosan növelte zsoldosainak számát. A legendás fekete sereget az 1460-as évektől kezdte szervezni. A sereg magját a husziták adták, akikhez csatlakoztak lengyel, német és magyar elemek. Hunyadi mátyás reformja és külpolitikája. A fekete sereg a bandériumokkal szemben bárhol és bárki ellen bevethető volt. Fenntartása óriási összegeket emésztett fel. A XV. században ilyen méretű állandó hadsereget csak a francia király és a török szultán tudott fenntartani.

Világi birtokok: a külföldről érkezett lovagok és a királyhű nemzetségek kaphattak birtokot. Királyi birtokok: a legnagyobb területűek voltak a 3 típus közül. Istvánnak 2 törvénykönyve volt: Az első törvénykönyv 36 cikkelyből állt, s csak a szabadokra vonatkozik. A 2. törvénykönyv 20 cikkelye kiegészítő jellegű. A korábbi törvényeket pontosítja, ill. módosítja. A törvénykönyvek jellegüket tekintve büntető törvénykönyvek voltak. A 12. sz. -i Admonti Kódex a törvényeket két részre bontja: az első a fiához írott – királytükör – erkölcstanító könyvecskét tartalmazza (Intelmek), a második pedig a büntető rendelkezéseket. Találatok szűrése Témakör Pedagógusoknak Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Rendszerváltozás Magyarországon 1987-1990 Magyarok a GULAG és a GUPVI táborokban Hetedíziglen - Családtörténet A Rákóczi-szabadságharc Vörös hétköznapok Magyarországi nemzetiségek Hunyadi Mátyás Célközönség Pedagógusok 14+ évesek 13-14 évesek 9-12 évesek Tematikai egység Körülöttem a történelem Deportálások a GULAG-ra Az 1848-as forradalom céljai és eredményei A rendszerváltoztatás folyamata A rendszerváltoztatás Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc A holokauszt II.

Terms in this set (13) 1. Gazdasági intézkedéseinek céljai: - kivonni a jövedelmek nagy részét a rendek és a bárók ellenőrzése alól. Ezért felállította a kincstartóságot, amelynek élére köznemesi és polgári származású szakemberek kerültek (pl. Ernuszt János); - növelni a királyi kincstár bevételeit: a) az 1467-es országgyűlésen megszüntették a kamara hasznát; b) új néven és új módon vetették ki a kapuadót: királyi kincstár adója, amelyet már nem portánként, hanem családonként szedtek be (füstpénz = 1 család: 1 kémény) c) a harmincadvámot is új néven - koronavám - szedték be: így az addig a fizetése alól mentességet szerzetteknek is újra fizetniük kellett. 2. Jövedelmei: évi 500-750 ezer aranyforint (kb. kétszerese a Zsigmond kori királyi bevételeknek), de: - rendszertelenül folyt be, - nagy részét a hadsereg fenntartása emésztette fel. 3. Államszervezeti reformok - Itt is a báróktól való függetlenedésre törekedett: a) összevonta a nagykancelláriát és a titkos kancelláriát, létrehozta az új, királyi kancelláriát - élére Vitéz Jánost nevezte ki; b) átszervezte a bíróságokat is: megalakult a királyi személyes jelenlét bírósága, amelynek az élére a személynök került.

1464-ben Székesfehérváron megkoronázták Mátyást. A koronázást követően politikája megváltozott: egyre kevésbe vette figyelembe a nemesség és az egyház érdekeit. A hatalom megszilárdítása Anarchia állt fenn. Leváltotta a nádort, Garai Lászlót. Szilágyi Mihály meg akarta szerezni a hatalmat, amit Mátyás öt évig tűrt, majd elküldte őt harcolni a török ellen. Világos várába záratta. III. Frigyest ellenkirállyá választották, de Mátyás győzött felettük, majd kibékült velük és tisztségeket adott nekik, ezzel elnyerve támogatásukat. Észak-Magyarországon meg kellett küzdenie a huszitákkal (Jan Zizka). Legyőzte őket és a huszitákat saját seregébe beolvasztotta. Csupán százötven katonát akasztatott fel közülük. 1463-ban visszavásárolta a koronát III. Frigyestől. Ekkor szövetséget kötöttek, hogy ha Mátyásnak nem lesz fiú utóda, akkor Habsburg uralkodó örökli a magyar trónt. 1464-ben megkoronázták a Szent Koronával. Mátyás megerősítette hatalmát, elérte az ország függetlenségét reformjaival. Reformjai Gazdasági reform Megszüntette a kamarahasznát, de helyette bevezette a királyi kincstár adóját; a füstpénzt (= családonként fizetik, nem telkenként, mivel egy telken több család is élt); a rendkívüli hadiadót, amit gyakran szedett ok nélkül is.

1464-ben Székesfehérváron megkoronázták Mátyást. A koronázást követően politikája megváltozott: egyre kevésbe vette figyelembe a nemesség és az egyház érdekeit. Míg uralkodásának kezdetén évente hívta össze a rendi gyűlést, a koronázás után erre egyre ritkábban került sor. Mátyás államszervezeti reformjai csökkenteni próbálták a rendek szerepét. Korábba a pénzügyek irányítója a bárói rangú főkincstartó volt. Ennek helyére egyszerű nemesi vagy polgári származású kincstartót nevezett ki, akit így teljes mértékben kézben tarthatott. Egyesítette a titkos és a főkancelláriát, élére bizalmasát helyezte. Növelte a szakképzett hivatalnokok szerepét. Mátyás jövedelmei A XV. század folyamán a magyar gazdaság a pusztuló Délvidéket leszámítva lassú ütemben fejlődött. Mátyás bevételeinek ugrásszerű növekedését a jobbágyságra nehezedő adóterhek emelése eredményezte. Mátyás a kapuadót 1467-ben füstpénzre változtatta. Míg a kapuadót portánként, addig a füstpénzt háztartásonként kellett fizetni. A harmincad vámot átkeresztelték koronavámmá.

Dinasztikus érdekek és külpolitika Fegyverek Mátyás Király korában. Gazdaság Bibliográfia: Fügedi Erik: A magyar királyság gadagsága Mátyás korában Érdekességek Meggyilkolták Mátyás királyt Bibliográfia: Csapodiné Gárdonyi Klára: Amit a Corvinákról rosszul tudunk Géza fejedelem uralkodása (972-997) Géza előtt 3 feladat állott: Békében maradni a szomszédokkal Felvenni a kereszténységet Bármilyen áron megteremteni a központi hatalmat Géza külpolitikája Következetes békepolitikát folytatott, melyet a szükségszerűség kényszerített ki. A belső harcok és a kereszténység terjesztése nem engedte meg a külső háborúkat. A béke érdekében még bizonyos határterületek feladását is vállalta. Térítő papokat és hospeseket hívott, emellett dinasztikus házasságokkal igyekezett a békét megszilárdítani (legidősebb lányát Vitéz Boleszláv lengyel uralkodóhoz adta, 2. lányát a bolgár trónörököshöz. 3. lányát a velencei dózséhoz. Fia, István II. Henrik bajor herceg húgát, Gizellát vette feleségül). Géza öccse, Mihály bolgár hercegnőt vett feleségül.