Ünnepeink: Télapó | Page 3 | Canadahun - Kanadai Magyarok Fóruma
Tuesday, 14-May-24 08:17:23 UTCA jó öreg bácsi azt felelte rája: Sose búsulj pajtás! Lesz annak gazdája! Felkeresem Jutkát, Marit, Andit, Tudom várják már a Mikulás bácsit! Hétalvó krampusz Segíts nekem Télapóka! Kiáltja a mérges óra. A lelkem is kicsengettem, Nem sikerül felkeltenem! Irgum – burgum! Hétalvója! Nem hallod, hogy csöng az óra? Nincs most idő lustálkodni, Sok gyerekhez kell eljutni! Kipeg, kopog Télapó! Kipi-kopi-kop, csiszi-csoszi-csosz, ki az aki ablakodon ily halkan motoz? Esik eső, jujj, jujj, jujj | Helga jobban tudja. csiszi- csoszi-csosz, Télapó a cipőcskékbe ajándékot hoz. Télapóka juj, juj, juj, az arcomba havat fúj. Szakállából szerteszét, Szórja a sok pelyhecskét. Nézd csak, nézd csak Télapó, Olyan nagyon szitálod, Népköltés Kavarognak a szelek, vacognak a verebek. Lágy tojás recept Objektív tesztek Mamma mia pécs szereposztás Mangóvaj hatása a bőrre Télapóka jujj jujj jujj remix Cseresznyefa csemete fajták Használt, bontott TOYOTA HILUX alkatrészek Jobb agyféltekés rajzolás lépésről lépésre 2012. november 30., péntek, Kiscimbora Télapóka: jujj, jujj, jujj, Az arcomba havat fúj.
Esik Eső, Jujj, Jujj, Jujj | Helga Jobban Tudja
- Álmodj, csak álmodj! – susogták a fák, zizegték a csillagok. S ő álmodott. Álmában elmúlt az éjszaka, szép, világos reggel lett, s annyi cukor és csokoládé került elő cipőiből, hogy az asztalt is telerakhatta vele. Milyen boldog volt álmában, istenem, milyen boldog! A fák és a csillagok mondogatták is egymásnak: - Csak föl ne ébredjen, míg ki nem tavaszodik… De véget ért az álom, és véget ért az éjszaka, s a szegény ember csodálkozva látta magán a köpenyt és a csizmát. S mikor a zsebébe nyúlt, azt hitte, a tündérek játszanak vele, azok töltötték meg ennyi jóval a zsebeit. Hát még mekkora lett csodálkozása, mikor a cukor és a mogyoró mind pénzzé változott zsebeiben. Csengő aranypénz lett valamennyiből, s most már vehetett házat, ruhát magának, s olyan lett az egész élete, mint az álom. Úgy nevetett megint, mint gyerekkorában. Mikulás bácsi boldogan hallgatta a nevetést. S a tündérek hiába kérdezték a jó öreget, miért jött vissza mezítláb a földről. Mikulás bácsi nem felelt, csak szelíden belemosolygott hófehér szakállába.
Nem baj, nem baj, ez a jó, Rázd a havat Télapó! Ilyet nem szoktam, de most párhuzamosan eszem, és írok. A délelőttöm eddig nem sok tárgyiasult eredménnyel telt, viszont széthordtam reggel a fiúkat, aztán haza jöttem. Majd fél 10 után elrobogtam Lóciért a bölcsibe, elvittem az oviba a Miku várásra. Megnéztünk egy bábelőadást, egyedül nem akart maradni, sőt érezhetően tartott a sok gyerek tapsikolástól és kiabálástól. Vigyázzz, mögötted!!! Kb:) Aztán a csoportszobába mentek, mert letakarva ott várta őket egy hatalmas kipic-kupac ajándék, amit az oviba hozott Miklós. Majd azzal játszottak kb 3/4 órát, én itt lógtam ki a városba legalább elintézni, amit el akartam, de pucoltam vissza, hogy Lóci ne ijedjen meg a Télapótól, mivel ő direktbe még nem találkozott vele, és mondta, hogy nem is akar... Visszaértem, bár 100* lefőttem addigra. Ott csücsültek a szőnyegen, kivéve Lóci, mert ő az én ölembe telepedett, és mondták-mondták a gyerekek a verseket, dalokat. az arcunkba havat fúj! Szakállából szerteszét fújja a sok pelyhecskét.