A Kommunizmus Áldozatainak Kései Emléknapja (Megjegyzésposzt) - Privátbankár.Hu

Thursday, 16-May-24 04:49:19 UTC

Hangsúlyozta: bár Magyarországon demokrácia van, de ahhoz, hogy ez így maradjon, minden polgárnak önmagában kell megerősítenie saját demokratikus hitét. (…) Mindenkinek tiszta szívvel és fejjel kell erősítenie a demokratikus intézményeket és pártokat is, hogy az antidemokratikus erőknek ne legyen esélyük soha többé". Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke az emléknap alkalmából azt írta közleményében, hogy a szocialisták meggyőződése, hogy semmilyen eszme, semmilyen politikai cél nem szentesítheti a diktatórikus eszközöket. A pártelnök kifejtette: az MSZP a kommunizmus áldozatainak emléknapján kegyelettel emlékezik meg a Rákosi-korszak áldozatairól, 1956-os és az azt követő megtorlások mártírjairól és minden politikai üldözöttről, akit nézetei miatt büntettek. A szocialista politikus szerint pártja a történelmi elégtétel fontos jelképének érzi, hogy a szocialista kormány teljesítette a "régi adósságot", és a parlament utolsó ülésén a kormányfő bejelentette: az eddig elvégzett munkát folytatva egy civil bizottság az adatok átvizsgálásával egy éven belül biztosíthatja a nyilvánosságot a rendszerváltás előtti állambiztonsági iratoknak.

1. Ezért tartjuk ma a kommunizmus áldozatainak emléknapját - Blikk
2. A kommunizmus áldozataira emlékeztek Budapesten | hirado.hu
3. A kommunizmus áldozatainak emléknapja figyelmeztetés | 24.hu
4. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

Ezért Tartjuk Ma A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját - Blikk

A kutatócsoportnak több kérdésre kellett választ találnia, például arra, hogy kik nyugszanak a parcellákban; hol, melyik parcella melyik sírhelyén vannak földi maradványaik. A legnehezebb azonban a "miértre" választ adni. Fontosnak nevezte, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásakor senkit se vádoljanak meg alaptalanul, de a bűnösöket ne mentsék fel. A kommunizmus áldozatainak emléknapja Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Kitért arra is: szembesültek a többi közt azzal, hogy egy sírhelyen hat-nyolc ember földi maradványai vannak, és azzal is, hogy a fejfák egy része csak emlékhely, a valódi sírhely nem ott van. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az életrajzokban nem azt rögzítik, ki mit tett, hanem azt, hogy miért ítélték el.

A Kommunizmus Áldozataira Emlékeztek Budapesten | Hirado.Hu

A kommunizmus áldozatainak emléknapja 2010. február 25. 10:10 Múlt-kor Emberközelbe kell hozni a kommunizmus korszakát Emberközelbe kell hozni a kommunizmus korszakát a mai fiatalok számára, és életszerűvé kell tenni ezt az időszakot, hogy a felnövekvő generációk megértsék, mi is történt Magyarországon 1945 és 1989 között - mondta M. Kiss Sándor egyetemi tanár a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Erre alkalmas eszköz többek között az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett köztéri, utcai kiállítások sora is, amelyen keresztül a felnövekvő nemzedékek megismerhetik a korabeli tankokat, fegyvereket, gépkocsikat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének vezetője kiemelte: a mai ifjúságnak azt is tudnia kell, hogy miért alakult ki nagyszüleikben, dédszüleikben az a fajta gondolkodás, amit a kommunizmus ideje alatt tettek magukévá, akár az óvatosság szintjén is. Köztémává kellene tenni a kommunizmus történéseit, és az ezen időszakban elkövetett bűnöket is, melynek során egyebek mellett kötetlen, oldott beszélgetésekben lehetne megtárgyalni az akkori eseményeket.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Figyelmeztetés | 24.Hu

Ezáltal az ezzel az időszakkal kapcsolatos "szorongásokat magunk mögött lehetne hagyni" - jegyezte meg. M. Kiss Sándor rámutatott: a nagy, országos és helyi megemlékezéseknek súlya van, amelyeket immár 10. éve tartanak minden február 25-én abból az alkalomból, hogy 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. A formális, nagy megemlékezéseken túlmenően azonban még mindig nem sikerült elérni, hogy "a magyar társadalom szembesüljön a múltjával", azaz feldolgozza a közelmúltat. A történész elmondta, a kommunizmus időszakát 1945-től mindvégig, azaz egészen 1989-ig diktatúrának lehet tekinteni, noha 1945 és 1948 között a "fenyegetett demokrácia" vagy "burkolt diktatúra" állapotában volt az ország. Már ebben a három évben is a kommunista párt kezében volt azonban a Belügyminisztérium politikai rendészeti osztálya, amivel képesek voltak a kormányzat irányítására és ezzel együtt a visszaélésekre. Ez az állambiztonsági szervezet mindvégig megfigyelés alatt tartotta az országot, már 1945 és 1948 között sok esetben indokolatlanul internáltak, illetve koncepciós pereket dolgoztak ki, és hajtottak végre.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

Egy ilyen velejéig romlott rendszerrel semmilyen kompromisszum nem köthető, nemcsak egy demokrata számára, hanem minden olyan ember számára, aki fontosnak tartja az emberi méltóságot – tette hozzá. A magyar kormány a család a nemzet és a hit megerősítésére törekszik, ugyanis ahol ezek az intézmények erősek, ott nincs eszmei keresnivalója sem a kommunizmusnak, sem a nácizmusnak – mondta Rétvári Bence. Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára az Országgyűlés beemelte a nemzeti emlékhelyek sorába a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemetőket is. A budapesti Új köztemető mellett a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető is az 1945 utáni magyar történelem nemzeti nyughelyei, olyan kiemelt temetők, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben, hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti és egyházi személyiségek, egyszerű állampolgárok földi maradványai is nyugszanak – tette hozzá.

"Egy civilbe öltözött orosz tábornok vezetésével vöröskatonák hatoltak be a házba, megszállták a lépcsőházat és Kovács Béla egész lakását, így vitték haza Kovács Bélát megrémült családjához. Ott kihirdették előtte a hadsereg-főparancsnokság letartóztatási parancsát" – jegyezte fel Nagy Ferenc. A miniszterelnök és környezete "irtózatos felháborodással" beszélték meg a friss fejleményeket. Már a letartóztatás előtt sajtóhadjárat indult Kovács Béla ellen, Rákosi Mátyás még egy nemzeti konzultációt is majdnem meghirdetett / Arcanum – Valósággal sírtunk fájdalmunkban és tehetetlen keserűségünkben. Tisztában voltunk vele, hogy a szovjet igyekezni fog kimutatni eljárásának jogszerűségét – írta. Kovács Béla "eltakarításának" fő oka az volt, hogy főtitkárként semmiféle beleszólást nem engedett az 1945-ös demokratikus választásokon győztes Kisgazdapárt ügyeibe. A kisgazdák nyugati típusú liberális demokráciát szerettek volna kiépíteni, és abban bíztak, hogy Magyarország el tudja kerülni a teljes orosz kommunista befolyást.