Felvilágosult Abszolutizmus Magyarországon

Wednesday, 15-May-24 17:39:27 UTC

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (Mária Terézia, II. József) Népesedési viszonyok a 18. században Mátyás uralkodása alatt, az ország lakossága 4 millió, aztán 1600 körül a török pusztítás miatt visszaesik 3 millióra (törökök, járványok + a gyerekeket rabszolgának elviszik a gyerekeket (17)). 1720-körül megint 4 millió lesz a lakosság (Rákóczi után), és 1790-re ez a 4 9 millióra nő. A török kiűzése után, az ország közepe alig lakott. Betelepítették és beengedték az országba azokat, akik be akartak jönni. Lakosság pótlása Spontán bevándorlás: román és szerb Belső vándorlás észak és nyugat felől: tótok, szlovákok (mert ott nem volt török). Ezért Buda és Pest lesz szlovákkal teli. Szervezett betelepítés külföldről: Buda és Solymár környékén németeket, míg Tolna és Baranya megyében svábokat. A felvilágosult abszolutizmus magyarországon. Mátyás királynál a lakosság 80%-a magyar ajkú volt, és a török kiűzés után a magyar ajkúság 40%-ra csökkent. Gazdasági viszonyok a 18. században A mezőgazdaság a legfontosabb. Nyugat-Magyarországon a 3 nyomásos gazdálkodás dominál: 2 bevetve, 1 ugaron.

• II. fejezet: Iskolaügy Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus korában | A magyar iskoláztatás története a 19-20. században
• Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon - erettsegik.hu
• Reformok és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Ii. Fejezet: Iskolaügy Magyarországon A Felvilágosult Abszolutizmus Korában | A Magyar Iskoláztatás Története A 19-20. Században

Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon III. Károly 1711-1740 − Elsődleges célja a Habsburg-ház leányági örökösödésének elfogadtatása volt. Így került sor az 1722/23-as országgyűlésen törvénybe iktatni a "Pragmatica Sanctio"-t, amely meghatározta Ausztria és Magyarország viszonyát egészen 1918-ig.

A fenti jellemzőket végigkísérhetjük Mária Terézia és II. József, a felvilágosult abszolutizmus két hazai képviselője életművén. Mária Terézia (1740-1780) uralkodása az osztrák örökösödési háborúval (1740-48) kezdődött, mivel apja halála után Poroszország és Bajorország rátámadt a birodalomra. A magyar rendek segítségével ("Életünket és vérünket! ") az uralkodó megnyerte a háborút, azonban Sziléziát elveszítette. A magyar rendek segítségéért hálából uralkodása elején harmonikus volt a viszonya velük, össze is hívta az országgyűlést. Sziléziát Mária Terézia a hétéves háborúban (1756-1763) megpróbálta visszaszerezni, de sikertelenül. Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon - erettsegik.hu. Külpolitikája szempontjából fontos volt Galícia megszerzése Lengyelország első felosztásakor (1772). Mivel Poroszország és Franciaország még mindig fenyegette a birodalmat, a királyné hadseregreformokat vitt keresztül: a nagy létszámú reguláris hadsereget kaszárnyákban helyezték el, fegyverzetüket és egyenruhájukat egységesítették; ellátásukat közvetlenül, államilag oldotta meg, növelte a hadiadót.

Felvilágosult Abszolutizmus Magyarországon - Erettsegik.Hu

Ez nem várt ellentétekkel járt, megjelent az anyanyelv kérdése. Népszámlálás és birtokösszeírás: (1784): a megyék megtagadják, ezért az uralkodó a megyék önállósága ellen indított támadást. A megyék jogköreit elvéve az országot tíz kerületre osztotta, melyek élére királyi biztosokat nevezett ki. II. fejezet: Iskolaügy Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus korában | A magyar iskoláztatás története a 19-20. században. A magyarországi zsidóság viszont elégedett volt a reformokkal, mert II. József feloldotta a zsidók foglalkoztatási és letelepedési korlátozását.

II. József (1780-1790), a türelmetlen reformer, felvilágosult zsarnok 1765-től már német-római császár volt, és anyja, Mária Terézia mellett társuralkodó. Az 1780-as trónra lépése után nem koronáztatta meg magát ("kalapos király"), hogy ne kényszerüljön esküt tenni a rendi jogok tiszteletben tartására. Abszolút hatalmát elképzelései megvalósítására használta fel. Célja egy egységes, minden alattvaló számára jólétet biztosító birodalom létrehozása volt. Végrehajtására rendeletek ezreit (tíz év alatt hatezer rendelet) zúdította a népre, melyek jelentős része feleslegesen sértette a nép hagyományait (drága koporsók helyett a halottat vászonba csavarva kell eltemetni, korlátozta az egyházi körmeneteket). Az uralkodót a türelmetlenség jellemezte. József az egyházat is reformjai szolgálatába akarta állítani. Reformok és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon. Fölújította a királyi tetszvényjogot, azaz a placetum regiumot, amely azt mondta ki, hogy a pápai bullák kiadásához az uralkodó jóváhagyása szükséges. A tanítással és betegápolással foglalkozó rendek kivételével feloszlatta a szerzetesrendeket (1782), majd vagyonukból vallásalapot hozott létre, melyből gyarapította a nép körében tevékenykedő plébániák számát és növelte a plébánosok jövedelmét.

Reformok És Felvilágosult Abszolutizmus Magyarországon

Frigyes porosz király Sziléziát fenyegette, a bajor választófejedelem Károly Albert pedig a trónjára vágyott. Az urakodónő rászorult a magyar rendek és katonai erejük támogatására, akik segítséget nyújtottak neki, és cserébe megerősítette nemesi szabadságjogaikat. Az 1748-ig tartó osztrák örökösödési háborúban hasznosnak bizonyultak a mozgékony huszár hadak a lomha császári hadtestek mellett. Végül Szilézia elveszett, bár az 1756 és 1763 között zajló hétéves háborúban Mária Terézia tett még egy próbát a terület visszaszerzésére, de sikertelen volt. A háborús évek alatt azonban sikerült megerősítenie hatalmát. A nagyhatalmi státuszát biztosító állandó hadsereg fenntartása és fejlesztése hatalmas összeget emésztett fel, ezért sürgősen növelni kellett az állami jövedelmeket. Poroszország reformjait vette mintául, így tehát a királynő a reformok útjára lépett. Például átszervezésekkel próbálta egyszerűbbé és olcsóbbá tenni az állam működését, ám ez csekély eredményeket mutatott. Kihasználva abszolutista jellegű hatalmát elfogadtatta Csehországban és Ausztriában a kiváltságos rétegek adózásáról szóló törvényt.

Ez kedvezőtlen volt az állam számára, mivel a nemesek adómentessége miatt a majorsági földek után nem szedtek adót, csak a jobbágytelkek után, így jelentős bevételtől esett el az állam. 1767-ben a királynő e kérdést kívánta rendezni az Úrbéri rendeletben (Urbárium): maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat és rögzítette a majorsági és a jobbágytelkek arányát. A rendelet gátat szabott a jobbágyi terhek emelésének és egyben az adóalap csökkenésének. A gazdasági-társadalmi felzárkózást szolgálta az 1777-ben kiadott Ratio Educationis, vagyis a tanügyi rendelet. A népiskolától az egyetemig felépülő egységes iskolarendszert határozott meg. Államilag előírt tantervet határoztak meg, melyben a korszakban modernnek számító tantárgyak kerültek előtérbe ( történelem, földrajz) és a gyakorlati ismeretek. Az oktatás jórészt az egyház kezében maradt, de a tanterv révén érvényesült az állami ellenőrzés. A cél az államhoz hű és hasznos polgárok nevelése volt. A rendelet a megfelelő feltételek hiányában nem mondhatta ki az általános tankötelezettséget, de elősegítette, hogy minél több 6 és 12 év közötti gyermek járhasson iskolába, s így csökkenjen az analfabetizmus.