Társasházi Alapító Okirat

Tuesday, 07-May-24 13:26:33 UTC

Az Alapító Okirat és társai - Közös képviselő, társasházkezelés - IX. kerület - Társasházi képviselő - Kvarner Kft. Társasházi közös képviselet Mire figyeljünk oda a lakásvásárlás után? Az áhított lakás megszerzés nemcsak cél, hanem nyitány is. Az új élethez a társasház alapító Okirata és egyéb szabályzatok szolgáltatják a kottát. Ám ezeket többnyire csak akkor ismerjük meg, amikor már ezek alapján kellene játszanunk. A társasházi Alapító okirat, a szervezési működési szabályzat, illetve a házirend együttesen határozza meg a lakóközösség életét. Az iratok többségét még a lakások értékesítése előtt elkészítik, így a lakóknak általában nincs módjuk a tartalmi változtatásokra. Az okiratok utólagos módosítása pedig hosszabb folyamatot igényel. Az alapító okirat megváltoztatásához pl. valamennyi tulajdonostársnak hozzá kell járulnia, ám egy 10 lakásos társasházban nehéz a konszenzus keresés. A lakásválasztáskor apró részletnek tűnő házirend évekre összeugraszthatja a lakókat. A társasház sikeres működéséhez túl szabályozás és a közösség romboló engedékenység között húzódó keskeny pallón kell egyensúlyozni.

1. Társasházi alapító okirat kikérése
2. Társasház alapító okirat kikérése
3. Társasház alapító okirat módosítása
4. Társasházi alapító okirat kell a lakáseladáshoz

Társasházi Alapító Okirat Kikérése

Ha egy társasházban lévő irodáról vagy lakásról van szó, a jogügyletben résztvevő szereplők a legtöbbször megelégednek a tulajdoni lap beszerzésével és nem bajlódnak azzal, hogy további lényeges dokumentumokat is beszerezzenek. Az egyik ilyen dokumentum a társasház alapító okirata, amely sok fontos információt tartalmaz. Az alapító okirat célja ‒ leegyszerűsítve ‒ az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Az alapító okirat bevezető részében találhatóak a társasház alapadatai (elnevezése, címe, helyrajzi száma és alapterülete). Elkülöníti egymástól és fel is sorolja a közös-, valamint a külön tulajdonba tartozó részeket (ezeket általában külön fejezetek tartalmazzák). A közös és külön tulajdon meghatározása azért lényeges, mert az alapján dönthető el, hogy ki jogosult afelett rendelkezni: közös tulajdoni részről a társasház közgyűlése, míg a külön tulajdoni részről maga a tulajdonos. Emellett, az alapító okirat rögzíti a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadot (eszmei hányadot) is, amely a külön tulajdon tulajdonosát megillető rendelkezési jog mértékét határozza meg a közös tulajdon vonatkozásában (ez legtöbbször a társasházi közgyűléseken való szavazáskor nyer jelentőséget és lényegében a külön tulajdonost megillető szavazati jog mértékét jelenti).

Társasház Alapító Okirat Kikérése

Jelentős változás lépett életbe a teremgarázsokban található parkolóhelyek nyilvántartása, illetve azok sokszor nehézkes és bonyolult adásvételénél. Lehetőség nyílt egy-egy parkolóhely önálló ingatlanná minősítésére "álláshely" néven, amelyre esetleges értékesítési szándék esetén – a társasházi alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – már nem vonatkozik a garázstulajdonosok elővásárlási joga. Ezzel párhuzamosan az osztatlan közös tulajdonban álló teremgarázsokban található, önálló ingatlanná nem minősített parkolóhelyek adásvételének folyamata is könnyebbé és gyorsabbá válhat azzal, hogy a jogalkotó a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog vonatkozásában jogszabályi szintre emelte az eddig csak a gyakorlatban alkalmazott hirdetményi értesítés lehetőségét. Tóth Angéla és Kasza-Tóth Krisztina, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szakértői mutatják be a korábbi szabályozás problémáit és a közelmúltban életbelépő módosítás részleteit. Az elmúlt évek egyik gyakori problémája volt a társasházakhoz tartozó, osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázsokban található parkolóhelyek adásvétele.

Társasház Alapító Okirat Módosítása

Ez nem csak felgyorsítja az adásvételt, de az adminisztratív és pénzügyi terhek is jelentősen csökkennek" – mondta el Kasza-Tóth Krisztina, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának ügyvédjelöltje. Fontos, hogy a hirdetményi értesítés csak a garázs tekintetében elfogadható, a többi társasházi albetét esetében nem. Ezzel előfordulhat, hogy a lakás miatt minden tulajdonostársat köteles megkeresni az eladó tértivevényes levél útján, míg a lakáshoz tartozó parkolóhely tekintetében elegendő egy hirdetményi értesítés – ez lényeges időbeli eltolódást jelent egy adásvételi szerződés megkötésekor. Az álláshely mint önálló ingatlan Az új jogszabályban bevezetésre került az "álláshely" fogalma is, amely a parkolóhelyet már önálló ingatlannak, azon belül nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősíti. "Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a parkolóhelyek külön-külön helyrajzi számot kapjanak, azaz a teremgarázs nem szükségképpen kerül közös tulajdonba. Ez megkönnyíti és meggyorsítja a parkolóhelyek adásvételének folyamatát, hiszen – amennyiben az alapító okirat eltérően nem rendelkezik – ebben az esetben elővásárlási jog sem illeti meg a társasházi tulajdonostársakat" – emelte ki Tóth Angéla, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának szenior ügyvédje.

Társasházi Alapító Okirat Kell A Lakáseladáshoz

– Szükséges továbbá az épületre kiadott jogerős építési engedély, a használatba vételi engedély és épületfeltüntetési vázrajz. – Meg kell határozni a társasház nevét. – Tételesen fel kell tüntetni a külön tulajdoni egységeke adatait, és a tulajdonos személyi adatait. – Meg kell jelölni, hogy a felépítmény alapjául szolgáló földterület osztatlan közös tulajdonban, vagy a társasházi tulajdonba kerül. A társasházi ügyekben való ügyvédi képviselet kötelező, de megállapítható, hogy ez nem teher az Ügyfeleknek, hanem segítség, ugyanis az alapító okirat elkészítése nem egyszerű feladat. Az alapító okiratnak számos alaki és tartalmi kelléke van, ami nélkül a társasház érvényesen létre sem jöhet, a szakszerűen megszerkesztett alapító okirat segítségével az ügyintézés gyors és zökkenőmentes. Vonatkozó jogszabályrészlet: 2003. évi CXXXIII. törvény A társasház alapítása, alapító okirat 5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.

(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak – tulajdoni hányad szerinti – többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. (3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt. 9. § Az alapító okiratban meg kell határozni: a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.