A Trianoni Békediktátum És Következményei

Thursday, 16-May-24 18:24:14 UTC

A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival. A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. A trianoni békediktátum és következményei | Pécsi Tibor | Oktató videók. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja).

• A trianoni békediktátum és következményei | Pécsi Tibor - YouTube
• A trianoni békediktátum és következményei | Pécsi Tibor | Oktató videók

A Trianoni Békediktátum És Következményei | Pécsi Tibor - Youtube

Őket semmilyen autonómiatervvel, "keleti svájcos" elképzeléssel nem lehetett a Szent István-i állam keretei között tartani. Mire a Huszár Károly miniszterelnök vezette magyar, úgynevezett koncentrációs kormányt 1919 végén egyáltalán elismerte és meghívta a békekonferenciára az antant, addigra első világháborús szövetségeseink, a németek, osztrákok, bolgárok már aláírták a rájuk vonatkozó diktátumokat. A Szent István-i magyar állam területének jelentős részét idegen seregek tartották megszállva. Délen álltak a franciák és szerbek, Erdélyben, a Tiszántúlon a románok, Felvidéken a cseh légiók. A Dunántúl, és a románok által korábban megszállt és kifosztott, majd kiürített főváros, illetve a Duna és a Tisza közötti régió nem volt képes élelemmel, szénnel, tűzifával ellátni a magyar kormány kezén hagyott országrészt. A trianoni békediktátum és következményei | Pécsi Tibor - YouTube. A Huszár-kabinetnek bankhitelt kellett felvenni ahhoz is, hogy a békedelegáció útiköltségeit fedezni tudja, más forrás még ehhez sem állt rendelkezésre. Ilyen háttérrel Magyarország nem gondolhatott arra, hogy sokáig húzza az időt tárgyalással vagy az aláírás megtagadásával.

A Trianoni Békediktátum És Következményei | Pécsi Tibor | Oktató Videók

1920. június 4-én a Trianon-kastélyban írták alá Magyarországgal a békét. Ez alapján Magyarország területe az eddigi 283. 000 km2 –ről 93. 000 km2 -re csökkent, ezzel területének kétharmadát elveszítette. A lakosság száma 18, 2 millió főről 7, 6 millió főre csökkent, ezzel a magyarok egyharmada (kb. 3, 3 millió fő) került az államhatáron kívülre. Az elcsatolt területekből részesült Csehszlovákia (Kárpátalja, Felvidék), Románia (Erdély), A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (déli területek) és Ausztria (nyugati területek). Sopron hovatartozásáról népszavazás döntött: a későbbiekben Magyarországot választotta. Több olyan város is akadt (pl. A trianoni békediktátum és következményei. Komárom, Nagylak), amelyet a határ kettévágott: a település egyik fele Magyarországhoz, másik fele egy másik országhoz tartozott. A területi veszteségeknél is súlyosabb következményekkel járt a béke a gazdasági struktúra számára. A magyar ipar a dualizmus korában kezdett fejlődni, a századfordulóra már jelentős tényezővé vált. Az ipari körzetek elcsatolásával azonban a magyar gazdaságban újra a mezőgazdasági jelleg dominált.

A tablósorozat utolsó néhány darabja az újból megszállt területeken élők további sorsát mutatja be, és beszámol a második világháború tragikus következményeiről: a délvidéki magyarirtásról, a felvidéki deportálásokról, és a megszállt területeken élő magyarok üldözéséről. Valójában a végső döntést már 1919 nyarán meghozták a nagyhatalmak. A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én a Trianon-palotában került sor. A területi rendelkezések mindenki számára megdöbbentőek voltak: az ország területe az addigi 283 ezer km2 -ről 93 ezer km2-re csökkent, ezzel Magyarország a területe kétharmadát elvesztette. A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdélyt, Partiumot és a Bánát keleti részét Romániához, a Szerémséget, Bácskát, a Bánság nyugati részét és a Muraközt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, nyugaton pedig egy keskeny sávot, a későbbi Burgenlandot, Ausztriához. Népszavazást a nagyhatalmak egy esetben rendeltek el: 1921-ben Sopron és a környékbeli falvak a Magyarországhoz tartozást választották.