Nagyezsda Krupszkaja, Lenin Felesége 75 Éve Halt Meg | Paraméter

Saturday, 11-May-24 06:27:28 UTC

Évekig éltek szerelmi háromszögben, sőt volt olyan időszak, amikor Inessa beköltözött a párhoz, és hármasban éldegéltek egy házban. Nagyezsda egyedül a külön hálószobához ragaszkodott. Segítették Lenint, és együtt szerkesztették a Munkásnő című kiadványt. Együtt költöztek Krakkóba, majd Svájcba, 1917-ben pedig együtt tértek vissza Oroszországba is annak ellenére, hogy egyes források szerint ekkor már nem volt idilli a viszonyuk. Egy 1913-as levélben Inessa azt írta, elváltak útjaik, méghozzá úgy tudni, Nagyezsda kérésére. Mindezek mellett azonban szoros kapcsolatban maradtak, közösen igyekeztek felépíteni a Szovjetuniót, de 1920-ra a két nő egészsége megromlott. Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja a magyar Wikipédián · Moly. Nagyezsda állapota egyre rosszabb lett betegsége miatt, Inessát pedig idegkimerültséggel küldték Szocsiba pihenni, miután a központi bizottság női szekciójának elnöke lett. Itt elkapta a kolerát, és nem sokkal később, 46 évesen meghalt. Lenin teljesen összeomlott, és bár szinte sosem mutatta ki az érzelmeit, a nő temetésén látszott, mennyire magába roskadt, amikor ő maga kísérte a koporsóját végső nyughelyére.

  1. Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja könyvei - lira.hu online könyváruház
  2. Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja a magyar Wikipédián · Moly

Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja Könyvei - Lira.Hu Online Könyváruház

kongresszusán Krupszkaja a Zinovjev és Kamenyev nevével fémjelzett Sztálin-ellenes "új ellenzéket" támogatta. Sztálinnak azonban sikerült őt meggyőznie, és Krupszkaja beismerte, hogy hibát követett el, majd a Központi Bizottság plénumán követelte Trockij, Zinovjev és Kamenyev kizárását a pártból, valamint Buharin bíróság elé állítását. Krupszkaja több könyvet írt Leninről, a bolsevik párt történetéről, a kommunista nevelésről és a pedadógiáról. Számos múzeum alapítását kezdeményezte. Az 1930-as években megpróbált szembeszállni a parancsuralmi rendszer megerősítésével, és hogy az ún. "nép ellenségeinek" gyerekeit is bűnösnek kiáltsák ki, de ha formálisan nem is, gyakorlatilag félreállították, és könyvtárak felügyeletét bízták rá. Haláláig tagja maradt a Központi Bizottságnak és a Központi Végrehajtó Bizottságnak. Megkapta a pedagógiai tudományok doktora címet, és 1931-től tagja volt a Szovjet Tudományos Akadémiának. Nagyezsda Krupszkaja 1939. Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja könyvei - lira.hu online könyváruház. február 27-én halt meg; hamvait a moszkvai Kreml falánál temették el.

Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja A Magyar Wikipédián · Moly

Kövendi Dénes; Tankönyvkiadó, Bp., 1957 Visszaemlékezések Leninre; ford. Pásztor László, Z. Vidor Emma; Kossuth, Bp., 1959 A gyermekkönyvtárakról; vál., szerk. N. Rácz Aranka; OSZK KMK, Bp., 1960 (Külföldi könyvtári szakirodalom) A szocialista iskoláról; összeáll., utószó, jegyz. Köte Sándor, ford. Kövendi Dénes; Tankönyvkiadó, Bp., 1962 Az óvodai nevelésről; összeáll., bev., jegyz. Földesi Klára, ford. Kovács Ferenc; Tankönyvkiadó, Bp., 1963 A munkára nevelésről és a politechnikai képzésről; vál. Komár Károly, ford. Bánki Lászlóné; Tankönyvkiadó, Bp., 1966 Az iskolai önkormányzatról; ford., jegyz., mutató Illés Lajosné; Tankönyvkiadó, Bp., 1967 Visszaemlékezések Leninre; ford. Vidor Emma; 2. bőv. kiad. ; Kossuth, Bp., 1974 Az új pedagógia nyomában; ford. Mayer Erzsébet, utószó Ábent Ferenc; Tankönyvkiadó, Bp., 1979 (Pedagógiai források) Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Крупская, Надежда Константиновна című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.

1895 végén a cári rendőrség lecsapott a szervezkedőkre; Uljanovot 1895 decemberében, Krupszkaját a következő év augusztusában tartóztatták le a Harci Szövetség 249 más tagjával együtt. Krupszkaja hét hónapot töltött börtönben, és utána az Ufai kormányzóságba száműzték, de arra való hivatkozással, hogy Uljanov menyasszonya, elérte, hogy Szibériába küldjék, Susenszkoje faluba, Uljanov mellé. Amint az áthelyezés feltételéül szabták, 1898. július 22-én házasságot kötöttek. 1898-ban belépett a megalakuló Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba. Az illegális pártmunkát különböző álnevek (Szablina, Lenyina, N. K., Artamonova, Anyegina, Ribkina, Sarko vagy Kátya, Galilei, Hal (Рыба), Ingola (Минога)) alatt folytatta. 1901-ben Németországba távozott; a baloldali újság, az Iszkra munkatársa lett, és segédkezett a Munkáspárt londoni kongresszusának megszervezésében és lebonyolításában. Az 1905-ös oroszországi forradalom kitörése után Leninnel együtt visszatért Oroszországba, ahol a párt Központi Bizottságának volt a titkára.