Petőfi Sándor Versek Gyerekeknek
Friday, 03-May-24 02:52:05 UTCA szegény kis ürge egy darabig türte, hanem aztán csak kimászott. Még az inge is átázott. A lyuk száján nyakon csipték, nyakon csipték, hazavitték. S mostan… Itt van… Karjaimban, mert e fürge pajkos ürge te vagy, Laci, te bizony! Füstbement terv Egész uton hazafelé Azon gondolkodám: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsőm ringatá, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Mig állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. S a kis szobába toppanék… Röpűlt felém anyám… S én csüggtem ajkán… szótlanúl… Mint a gyümölcs a fán. Petőfi Sándor: A Nap Mi az a Nap? mi az a Nap? Nem is Nap az tulajdonkép. Ugyan mi hát? … Hát semmi más, Mint egy nagy szappanbuborék. Valami óriásfiú kifúja reggel keleten, s szétpattan este nyugaton. – És ez mindennap így megyen. Petőfi Sándor versek gyerekeknek. Petőfi Sándor: Ki a szabadba Ki a szabadba, látni a tavaszt, Meglátni a természet szinpadát! Az operákban ki gyönyörködik? Majd hallhat ott kinn kedves operát.
Petőfi Sándor Versei Szeptember Végén
Jöjjön Petőfi Sándor legszebb versei összeállításunk. Beszél a fákkal a bús őszi szél Beszél a fákkal a bús őszi szél, Halkan beszélget, nem hallhatni meg; Vajon mit mond nekik? beszédire A fák merengve rázzák fejöket. Dél s est között van az idő, nyujtózom A pamlagon végig kényelmesen… Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. Egyik kezemben édes szendergőm Szelídeden hullámzó kebele, Másik kezemben imakönyvem: a Szabadságháborúk története! Minden betűje üstököscsillagként Nyargal keresztül magas lelkemen… Arany csal s ostor kerget tégedet A zsarnokért megvíni, szolganép, És a szabadság? egyet mosolyog, S mind, aki híve, a harctérre lép, S érette, mint a szép lyánytól virágot, Sebet, halált oly jókedvvel veszen… Hány drága élet hullt már érted el, Oh szent szabadság! Petőfi sándor verselemzés. és mi haszna van? De lesz, ha nincs: tiéd a diadal Majd a csatáknak utósóiban, S halottaidért bosszut is fogsz állni, S a bosszuállás rettentő leszen! … Vérpanoráma leng előttem el, A jövendő kor jelenései, Saját vérök tavába fúlnak bé A szabadságnak ellenségei!
Petőfi Sándor Versek Tartalma
Azokon a szép kék hegyeken túl Fogsz te élni, kedvesem, ezentúl, Ott fogsz élni boldog férjed mellett, Kit boldoggá egyedűl szived tett; Napkeletről messzebb napkeletre vers folytatása >>> Rózsabokor a domboldalon, Borúlj a vállamra, angyalom, Súgjad a fülembe, hogy szeretsz, Hejh, milyen jól esik nekem ez! Tudod, midőn először ültünk E tó fölött, e fák alatt? Röpűl a gyors idő fölöttünk, Azóta két év elhaladt. Feleségek felesége, Lelkemadta kicsikéje! Jer ide már az ölembe, Mulassak veled kedvemre. 30 legszebb magyar vers - Petőfi Sándor. Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy… Csak hogy lényeink egyesüljenek. Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Miként ha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt.
Ugye fáj? Hát ne kiabálj. Szájadat betedd, s nyisd ki füledet, nyisd ki ezt a kis kaput; majd meglátod, hogy mi fut rajta át fejedbe… Egy kis tarka lepke. Tarka lepke, kis mese, szállj be Laci fejibe. Volt egy ember, nagybajúszos. Mit csinált? Elment a kúthoz. De nem volt víz a vederbe', kapta magát, telemerte. És vajon minek merítette meg azt a vedret? Tán a kertet kéne meglocsolnia? Vagy ihatnék? … Nem biz a. Telt vederrel a kezében, a mezőre ballag szépen, ott megállt és körülnézett; ejnye vajon mit szemlélhet? Tán a fényes délibábot? Hisz olyat már sokat látott Vagy a szomszéd falu tornyát? Petőfi sándor versek tartalma. Hisz azon meg nem sokat lát… Vagy tán azt az embert, Ki amott a kendert áztatóba hordja? Arra sincsen gondja Mire van hát? Ebugattát! Már csak megmondom, mi végett nézi át a mezőséget, a vizet mért hozta ki? Ürgét akar önteni. Ninini: ott az ürge, hű, mi fürge, mint szalad! Pillanat, s odabenn van, benn a lyukban. A mi emberünk se' rest, odanyargal egyenest, a lyuk mellé, s beleönté a veder vizet; torkig tele lett.