A Kétfejű Fenevad - | Jegy.Hu

Thursday, 16-May-24 05:38:31 UTC

Ő képzőművészetről, kultúrtörténetről is beszélt, de az előadásának a magva az a kérdés volt, hogy miért alakult ki a zsidókkal szemben előítélet. Ezek fontos kapaszkodók voltak, mert ugye, ez a darab nem adja magát könnyen: maga a kétfejű fenevad. Gábor is mondta, hogy igazán sikerült megfejtése még nemigen született. Az én szerepemben a korabeli zsidó – magyar kapcsolat csak egy nagyon kicsi passzusban jelenik meg a Leával játszódó ágyjelenetben. Ott azt próbáltuk közösen kitalálni, hogy Susanna milyen trükköket vessen be annak érdekében, hogy maga alá gyűrje Leát. Elmegy a gyöngéd felé, elmegy a beszélgetős-barátnős felé, aztán ijesztget, és a végén provokál is, hátha azzal sikerül felhevítenie a lányt. – Ibrahim, a túlélésért önmagát kádinak álcázó zsidó és a "körösztény" főúri Báthory Susánna kapcsolata, egymásra utaltságuk ön szerint a mára is vonatkoztatható metafora? A kétfejű fenevad, avagy Pécs 1686-ban. – A próbák alatt általában nem merülnek fel ilyen messzire mutató, filozófiai-esztétikai kérdések. De azt pontosan éreztük, hogy ennek a két embernek a kapcsolata nagyon sűrű, fontos és lényeges pillére a darabnak.

A Kétfejű Fenevad - | Interticket

MGP: A halhatatlan Sanyi manó Weöres Sándor: A kétfejű fenevad - kritika Az előadásban senki nem erőlködik. Könnyed természetességgel járnak nézetváltozásaikból ki-be. Talán az elhalasztott bemutató kényszerszabadsága is biztonságosabbá tette az előadást. Kovács Lehel lesérült Weöres Sándor A kétfejű fenevad főpróbáján. Január 29-én elmaradt a Katona bemutatója. Február 21-én kerül rá sor. Weöres remekművére 1972-től 1984-ig, tizenkét évet kellett várni. Akkor már ezt az egy hónapot kibírtuk. Kovács Lehel fél lábára sántítva játszotta végig Bornemissza Ambrus deákot. A dráma azonban biztos lábbal állt a színpadon, és határozott léptekkel elindult a halhatatlanság felé a legnagyobb magyar drámák élén. Kecskeméten "A kétfejű fenevad" - Sikeradó. Weöres és a magyar színház története siralmas mese. A Holdbéli csónakos egy Nagymező utcai kisszínháznak készült 1941-ben, harminc évvel később került csak színpadra. Három gyötrelmes előadást is láttam belőle, más-más rendezői félreértésben. A kétfejű fenevad a pécsi színház számára íródott.

A Kétfejű Fenevad, Avagy Pécs 1686-Ban

előadás, 2 felvonás, 165 perc, magyar, 2010. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 12 szavazatból A Kétfejű fenevad csupa költészet, játékosság és mély emberi tapasztalat "csodás kevercse". A vérzivataros időkben német, török, tatár, magyar, horvát, katolikus, református, zsidó keres menedéket Pecsevi (Pécs) városában. Ki van a ruha alatt? Ki kit üldöz? Ki kit bújtat? Nem kérdés. Emberek. Egy kálvinista deák, Ambrus (Kovács Lehel) menekül keresztül az országon. A kétfejű fenevad - | InterTicket. Asszonyok, lányok (Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Tenki Réka) adják kézről-kézre. Szeretetet, szépséget lop az életükbe. 2010 - Színikritikusok Díja - A legjobb előadás A(z) Katona József Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Dzserdzsis (részeg janicsár, török) Mehmed (Döröghy, Hencker) Lipót (Drakuletz, Lotharingen) Baden (Szulejmán, janicsár) Őr (Salom, Orkhán, janicsár, polgár, egy katona) Hocher (Korbách magyar polgár) Hercsula (Hajdar, Savoya, janicsár)

KecskemÉTen &Quot;A KÉTfejű Fenevad&Quot; - SikeradÓ

Szikora János A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Szulejman (IV. Mehmed, Badeni Lajos) Dzserdzsis (Lotharingiai Károly) Hajdar (I. Lipót, Savoyai Jenő) Részeg janicsár (Török, Vicens)

Ungár Júlia ismét okos műsorfüzetet szerkesztett. Jók voltak még a nézők is. Mindenki tudta a dolgát. És örömmel távoztak. NOL, 2010. február 22.

Koltai M. Gábor a darab nyelvezetét csodálatosnak nevezte, de egyszerűsítettek rajta egy kicsit, meghagyták Weöres "fantasztikus találmányát", ahogy az 1970-es évek szlengjét, az akkori politika nyelvét visszafordította a XVII. század nyelvezetére, amikor ezek a szavak még nem léteztek. Ez egy nagyon rafinált és szórakoztató stíluskeverék, amelynek mi igyekeztünk meghagyni az ízét. Annyit egyszerűsítettünk rajta, hogy első hallásra érthető legyen – fogalmazott a rendező. A darab színlapja szerint Weöres Sándor drámája azt a kritikus időszakot mutatja be, amikor Magyarország a török és az osztrák hatalom közé szorult. Ebben a zűrzavaros korban kellene boldogulniuk a kevésbé fontos, az eseményekkel csupáncsak sodródó kisembereknek. A szerző nevetve kalauzolja át szereplőit történelmi tablóján, abszurdnál abszurdabb szituációkon keresztül: szerelem, háború, királykisasszony, török szultán, színház - ám mindezt átszövi Weöres ízes iróniája, amely a történelemszemlélet közvetlenségéből fakad.