A Sátán Fattya
Saturday, 11-May-24 23:21:24 UTCRáadásul furcsa érzés lengyel fordításban olvasni egy kárpátaljai író művét. Na jó, elárulom végre: Nagy Zoltán Mihályról beszélünk, egy magyar íróról, aki 72 éve él egy kárpátaljai faluban a magyar határ közelében. Közel kéttucat könyvet írt, számos díjat nyert, köztük a magyar irodalom legjelentősebb díjait: a József Attila- és a Márai Sándor-díjat. A sátán fattya című leghíresebb regényéből 2017-ben magyar játékfilm készült, mely sikeresen szerepelt Los Angeles, Brüsszel, Washington, Moszkva, Buenos Aires, Jereván és Bejrút fesztiváljain. Röviden: Nagy Zoltán Mihály a kortárs magyar irodalom egyik kulcsfigurája, gyakorlatilag egy élő klasszikus. Ráadásul Kárpátalja szülöttje, ezért az ukrán kultúrához is tartozik. Mozititkok - A sátán fattya - | Jegy.hu. Az író és a sátán fattya A sátán fattya c. regény Kárpátalján játszódik. A cselekmény szerint, amikor 1944-ben a Vörös Hadsereg elfoglalja a régiót, a szovjet hatóságok tisztogatásokba kezdenek, és csaknem 40 ezer helyi magyar férfit hurcolnak el. A 18 éves hősnő, Tóth Eszter (milyen kifinomult játék és utalás Kárpátalja multikulturalizmusára, mert az Eszter egy zsidó név, a Tóth pedig magyarul szlovákot jelent! )
Mozititkok - A Sátán Fattya - | Jegy.Hu
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a díszbemutató közönségét levélben köszöntötte, amelyet Szabó Sipos Barnabás színművész olvasott fel. Az államtitkár ebben kiemelte: a filmbeli család sorsán keresztül megjelenik a magyarok által a második világháborút követően elszenvedett valamennyi sorscsapás, a hadifogság, a nők és leányok megerőszakolása és a málenkij robotra való elhurcolás embertelen körülményei. Az élet természetes rendjét rombolta szét a kommunista diktatúra, a megszálló szovjet hatalom – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos napvilágra hozni a szenvedések hosszú sorát, bemutatván azokat a társadalom szerencsésebb részének is, akiknek ismeretlen vagy elhallgatott e sötét történelmi korszak. A sátán fattya. Rétvári Bence a filmet hiánypótlónak nevezte, amely eredeti módon tárja a néző elé a valóságot, s méltóképpen mutatja be a történteket. Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára a filmvetítés előtt felidézte: 2014-ben az akadémia küldöttsége megtekintette a beregszászi színházban a mű monodrámaként előadott színpadi változatát, melyet először a Pesti Vigadó színpadán tárt a közönség elé Tarpai Viktória.
Folyamatosan küzd önmagával, sőt megtagadó környezetével is, pedig kezdetektől ártatlan. Fokozódik bennem a tehetetlen düh, mert a 21. századból már nem segíthetek ennek a szerencsétlen lánynak, sem a családjának! A személyeket farönkök szimbolizálják, a megszólított szereplők arcképét faragták mindegyik elejébe: anya, apa, testvérek, rokonok, szerelmes és a kisgyermek, a "fattyú". Általános rendezői, színészi gyakorlat, hogy közben a színpadon a szövegmondással párhuzamosan tárgyakat mozgatnak, építenek bontanak, persze mindent tökéletesen begyakorolt rend szerint, amely szándékolt mechanikát követ. Így könnyebb memorizálni egy másfél órás monológot, ha van mihez kötni. Ugyanakkor vannak spontán elemek, bemozduló, gördülő fatörzsek, lehulló kendő, guruló alma, amelyek nagy kihívást jelentenek a színésznek, hiszen a stabil textológia mellett ezekre is kell figyelnie. Fekete Réka megoldásait szuperlatívuszokkal jellemezhetem. Teljesen magával ragad, figyelem minden rezdülését, elhiszek neki minden mozdulatot.