Horvat Szlovak Határvita

Tuesday, 07-May-24 16:17:44 UTC

Mint mondta: az egykori Jugoszláv Néphadsereg volt objektumát, amely a Sveta Gera hegycsúcson helyezkedik el, és a bíróság Horvátországnak ítélte, továbbra is szlovén fennhatóság alatt marad. Horvát-szlovén határvitában a szlovénok javára döntöttek. A szlovén kormány hajlandó átadni Horvátországnak azzal a feltétellel, hogy létrehoznak egy bizottságot az államhatárok kijelölésére, amely a döntőbíróság ítéletét figyelembe véve pontosan meghatározza a két ország közötti szárazföldi határokat – hangsúlyozta. Andrej Plenkovic horvát kormányfő szombaton újságíróknak azt mondta, hogy a Horvátország és Szlovénia között fennálló határvitában Zágráb "megvédi azt, ami horvát". Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket.

1. Rendeződhet a horvát-szlovén határvita » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely
2. Szlovén-horvát határvita | hvg.hu
3. Rendeződhet Horvátország és Szlovénia tengeri konfliktusa - Napi.hu
4. Horvát-szlovén határvitában a szlovénok javára döntöttek

Rendeződhet A Horvát-Szlovén Határvita » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Műhely

Zágráb 2015-ben döntött a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki a döntőbíróságon. A ljubljanai Reporter című hírportál értesülései szerint Horvátország nem lesz jelen a hágai nemzetközi döntőbíróság ítélethirdetésén csütörtök délután. Szlovénia és Horvátország kormánya mindazonáltal már csütörtökön kora reggel kézhez kapja a közel 500 oldalas dokumentumot. Rendeződhet a horvát-szlovén határvita » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. A Delo a témával kapcsolatban azt is megemlíti, hogy az ítélethirdetés után Szlovénia "diplomáciai offenzívát" indít az Európai Unióban, hogy bebizonyítsa, Horvátországnak el kell fogadnia a döntést, amely egy "nemzetközi érvényes egyezmény". Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a sajtónak nemrég úgy nyilatkozott: a döntőbíróság már korábban határozott arról, hogy Horvátországnak nincs alapja az eljárásból történő kihátrálásra.

Szlovén-Horvát Határvita | Hvg.Hu

A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Az ügyben azóta sem történt előrelépés, ezért Szlovénia úgy döntött, júliusban eljárást indít Horvátország ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon. Ljubljana márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben. Szlovén-horvát határvita | hvg.hu. Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul, és kormánya csütörtökön megerősíti a döntését. "Nagyon aggaszt az Európai Bizottság hallgatása. Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben a politika győzött a joggal szemben" - fogalmazott a szlovén kormányfő. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Rendeződhet Horvátország És Szlovénia Tengeri Konfliktusa - Napi.Hu

Zágráb azonban továbbra is elutasítja a nemzetközi testület határozatát. (MTI) Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. Az EP az EU alapjogi chartájába foglalná az abortuszhoz való jogot Az Európai Parlament (EP) szerint az Európai Unió alapjogokat rögzítő chartájába kell foglalni az abortuszhoz való jogot, az uniós tagországoknak pedig biztosítaniuk kell a biztonságos, jogszerű és ingyenes hozzáférést a művi terhességmegszakításhoz – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Horvát-Szlovén Határvitában A Szlovénok Javára Döntöttek

"Szlovénia és Horvátország számára is világossá tettük, hogy a vitában egyik fél oldalán sem állunk. Ezt a kérdést a két ország kormányának kell rendeznie, amelyek tagjai az Európai Uniónak (EU) és a NATO-nak is, és biztosak vagyunk benne, hogy meg tudják oldani" – állt a közleményben. Dimitrij Rupel, volt szlovén külügyminiszter a szlovén közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a döntőbírósági botrány után a szlovén kormánynak többet kellene tennie az Egyesült Államokkal való viszony erősítése érdekében. A döntőbírósági vitának bizonyára nem használt, hogy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nemrég Szlovéniába látogatott, ahol a szlovén vezetéssel egyebek között arról is tárgyalt, hogy az EU-szankciók Oroszországgal szemben igazságtalanok és nem fogják elérni céljukat – mondta. Szlovén politikai elemzők szerint "a történelmi orosz–szlovén jó viszony" meggyengítette Szlovénia pozícióját az EU-ban. {fcomments}

A két ország 1991-es függetlenné válásakor elfogadta a Badinter-bizottság döntését, miszerint a jugoszláv köztársasági határok legyenek az utódállamok külső határvonalai. A jugoszláv törvények alapján azonban a tagköztársaságok között a tengeren nem volt határ, Jugoszlávia teljes tengeri területe "közös víznek" számított. A szlovén fél a jugoszláv idők gyakorlatára hivatkozva a teljes Pirani-öböl feletti fennhatóságot szerette volna, valamint kijutást a nemzetközi vizekre. A horvát értelmezés szerint a tengeri határ a Pirani-öböl közepén húzódik és Szlovénia csak a horvát vizeken keresztül juthat ki a nemzetközi tengerre. A kérdés Ivica Račan horvát miniszterelnök és szlovén kollégája, Janez Drnovšek 2001-ben aláírt megállapodásával megoldódni látszott. A szlovének a Pirani-öböl 80%-áért és a horvát vizekből kialakított, a nemzetközi vizekkel összeköttetést biztosító, 3. 600 méter széles "tengeri folyosóért" cserébe csekély mértékű területi kompenzációt vállaltak Isztria területén és a Mura mentén.