"...Ki Van Találva Az Eleje, A Vége..."

Wednesday, 08-May-24 17:18:07 UTC

Véget ért a Munkatársképző Tanfolyam 2017-es kiadása Szeptember 22-24. között újra összegyűlt a csapat. A negyedik szeminárium könnyedebb hangulatban, lazább program mellett telt, hiszen inkább arra használtuk az időt, hogy visszatekintsünk, kiértékeljünk, megbeszéljünk és együtt legyünk. A hétvége során kiértékeltük a nyári szakmai gyakorlatokat, mindenki elmondhatta, hol munkálkodott, hol és milyen körülmények között próbálta gyakorlatba ültetni a tanultakat. Volt tehát alkalom az egész tanfolyamra visszatekinteni, arra reflektálni. A KÖTÖTT IMÁK (NEM?) CSAK AZ ÖREGEKNEK VALÓK… | Lámpagyújtogató. Ugyanakkor az előző szemináriumok eredménye talán a hangulaton látszott a leginkább. Barátokként, családtagokként gyűlhettünk össze erre az utolsó szemináriumra, így még könnyebb volt beszélgetni, elemezni az elmúlt időszakot. Ebben a könnyedebb hangulatban felfedezhettük az első szeminárium áldásait, melynek témája az önismeret volt. Parajdon, még márciusban, a pszichodrámán, bibliodrámán és különböző gyakorlatokon keresztül mindenki közelebb kerülhetett egy kicsit magához, és az arcokat, és a visszajelzéseket nézve mindenkiben elindult egy folyamat.

1. Ki van találva az eleje a vége vege usa

Ki Van Találva Az Eleje A Vége Vege Usa

A találkozó az Úrtól tanult imádság közös elmondásával zárult, mely emlékeztet: akár kereszt, akár csillag van a templomunk tetején, a mi Atyánk mindannyiunk számára ugyanazt tanítja. Espán Rita

Bátran nézz mögé, ismerd meg és mind elköszön! Ami vagy, amit hinni se mersz, Hogy egyedi vagy, ami csak te lehetsz, Hogy ami bánt az is szebbre csiszol, Amit látsz, amit érzel, azt értsd meg jól. " (Mit mondjak még? ) "Mert van egy hely, otthon, édes otthon, Mert együtt jutunk át majd azon a ponton, Ahol nincs már semmi baj, csak mindig jó. Bár nem tudom, még merre van? Ki van találva az eleje a vége 8. ott minden lépés nyomtalan, és minden hajnal színarany. Szólj majd, szólok én is ha látom majd, ott azt mondják, hogy mindig béke van. " (Otthon, édes otthon) "Mikor már mások réges-régen feladták Én, akkor kezdtem mindig csak igazán Csak annak van végleg vége Amit magadban feladtál! Vagyok ami vagyok, mert egy ilyen is kell Más nem, azt csak én döntöm el Hogy minek adok helyet a szívemben És mi az minek többé már. NEM! " (Rendíthetetlen) "Egyszer majd valamikor, vagy épp talán A legeslegutolsó földi éjszakán Megértjük mit jelent az: emberré lenni Mennyire tudjuk magunknál is jobban Az életet szeretni…" (Mint egy jel) "Ha minden nap beszeded A sok butaság ellen az ajánlott " tablettát".