A Gondolkodás Szabadsága

Sunday, 28-Apr-24 22:06:42 UTC

Marilynne ​Robinson amerikai írót a magyar olvasók elsősorban Pulitzer-díjas, itthon is szép sikert aratott regénye, a Gilead alapján ismerhetik. Ebben a kötetben esszék formájában adja tovább szellemi-eszmei, keresztyén-kálvinista hagyományát. Úgy szól az amerikai történelem és jelen, a kultúra, a gazdaság, a tudomány, illetve a vallás kérdéseiről, hogy miközben felmutatja keresztyén hitének legmélyebb spirituális-eszmei indulatait, körbejárja saját hitközösségének, örökségének legfontosabb forrásait, érvelésében szorosan összekapcsolódik a hit és a gondolkodás szabadsága, a hagyomány mélységes tisztelete és a kritikus gondolkodás és a keresztyén politikai magatartás felelőssége. "…nem ahhoz az iskolához tartozom, amely szerint a hit szilárdságát a tantételekhez való igazodás határozza meg. Éppen ellenkezőleg, meg vagyok győződve arról, hogy az Istenbe vetett hit felszabadítja a gondolkodást, mert a gondolkodás folyamatos okulás Isten dolgairól. Egyén és hatalom viszonya (Fókuszban a gondolkodás szabadsága) – Dénes Ottó. (…) Némelyek szemében paradoxonnak tűnhet a szellemileg nyitott vallásos hit.

1. Egyén és hatalom viszonya (Fókuszban a gondolkodás szabadsága) – Dénes Ottó
2. A gondolat szabadsága
3. Könyv: A gondolkodás szabadsága (Marilynne Robinson)

Egyén És Hatalom Viszonya (Fókuszban A Gondolkodás Szabadsága) – Dénes Ottó

Párizs: Éditions Garnier. 277–81. Roger Williams, A lelkiismereti okok miatt üldöztetés felhős bérlete Az üldözés véres bérlője (1867-es újranyomás) (hozzáférés: 2009. július 10., a Google Könyveknél) Samuel Rutherford, Lex, Rex? Könyv: A gondolkodás szabadsága (Marilynne Robinson). (hozzáférés: 2018. december 17., a oldalon) Külső linkek Az üldözés véres bérlője (1867 utánnyomás) (hozzáférés: 2009. július 10., a Google Könyveknél) Eszmetörténeti szótár: Akadémiai Szabadság A Kognitív Szabadság és Etika Központja - a gondolkodás szabadságának törvényét, politikáját és etikáját kidolgozó tudósok hálózata John Bagnell Bury (1861–1927) A gondolatszabadság története - E-könyv online (a szerzői jog lejárt)

A Gondolat Szabadsága

Miért is publintom (Co Gábor György) idegeimet koptatva ezt a témát? Korántsem öncélúan. Van egy jól működő, szellemiekben tartalmas kapcsolatom egy lelkésszel, akit úgy tettek utcára, hogy a jog legelemíbb szabályait sem vélték szükségesnek megélni, működtetni. A gondolat szabadsága. Például a gyanúsított türelmes és keresztényi meghallgatását, védelméül kirendelt jogvégzett személyt, alapos utánjárást a vád minden elemére nézve…stb. Az esemény részleteit ismerve nem csodálkoztam, amikor megtudtam a személyes védekezést nem vállaló döntést. Az egyházi "bíróságok" (ennek változatos formációit nem sorolom) felsőbbségesen rideg és többnyire prekoncepcióra is épülő kihallgatásai nem sok jóval biztatják a terheltet, védő nélkül. Az egyházban – nem egyetlen formációra gondolok – kialakult, az abszolút engedelmességre és hallgatásra berendezett zárt világban "szokásos" szervilizmus, alázatba csomagolt engedelmesség. Az alkalmazotti réteg egyedeinek esélye sincs kérdezni, vagy bíráló megjegyzést közzétenni az illetékesek irányába, vagy egyéb fórumokra.

Könyv: A Gondolkodás Szabadsága (Marilynne Robinson)

Írjunk-e elő neki gyakorlatokat, vagy csak engedjük ki a jégre, hogy magától megtanulja a tripla axelt intuitív módon? Persze csak ha akarja… Csak mutassa-e meg az edző, hogy miként kell tripla axelt ugrani, vagy próbálja meg elmagyarázni a dolgot elméletben is? Esetleg elég csak elméletben felvázolni a technikát, és a nebuló majd később kipróbálja gyakorlatban a dolgot? A fentiek mind releváns kérdések, mind más filozófiához és eredményhez vezethetnek. Nem szabad azonban megfeledkezni a nulladik kérdésről: tud-e az illető egyáltalán két percen át problémamentesen, zihálás és esés nélkül körbe-körbe korcsolyázni? Ha valaki fáradt már el úgy igazán valamilyen labdajátékot űzve az életében, akkor pontosan tudhatja, hogy a teljes kimerüléshez közeledve a döntéshozatali képesség fokozatosan romlik, azaz a játékos elveszíti a döntési szabadságának egy részét. Ezért annyira alapvető a technikai képzettségtől, taktikai felkészültségtől függetlenül is a kondíció, állóképesség, fizikai állapot.

Mălinával majdnem húsz éve egy duót alkotunk, hiszen egyetemista korunk óta együtt dolgozunk. Sokat tanultunk egymástól. Tőle tanultam meg, hogyan lehet ritmizálni egy szöveget, hogyan lehet megtalálni a zeneiségét, és hogyan lehet plasztikussá varázsolni a színészek testét. Én hiszek a totális színészben, aki egy olyan plasztikus világban létezik, amelyben minden élővé válik. Az előadásaimban a színészek játszanak, táncolnak és énekelnek is. És ehhez elengedhetetlen Horváth Károly kifinomult és komplex zenei világa és Horațiu gazdag vizuális gondolkodása is. Igazi öröm ezzel a csapattal újra és újra együtt dolgozni, mert minden találkozásunk igazi kihívás mindannyiunk számára. (lejegyezte: Márton Imola)