Letelepedési Kötvény Jelentése
Sunday, 05-May-24 03:37:19 UTCA kamatszintek változása miatt azonban a kötvénybiznisz egyértelműen bukó a magyar államnak. A szabályozás kimondja, hogy bárhogy is alakul a piaci környezet, legalább 2 százalék hozamot fizetni kell a papírokra. Az első másfél évben olyan kamatok voltak a piacon, hogy az a magyaroknak 40 milliárd forint megtakarítást eredményezett, ám ezt követően zuhantak a hozamok, és jóval olcsóbb (alacsonyabb kamatozású) másodpiaci forrásokkal is finanszírozható lett volna az állam működése. Ekkor egy 60 milliárdos felesleges mínuszt keletkezetett a letelepedési kötvények biznisze. A mérleg tehát összességében 20 milliárd forint mínusz, amihez hozzávehetjük, hogy a 2013 és 2017 között eladott 6585 kötvény, plusz a családegyesítések miatt nagyságrendileg 20 ezer "gazdag migránst" telepítettek be Orbán Viktorék. A kötvénycégek viszont a G7 számításai szerint papíronként 23-27 millió, összesen kb. 150 milliárd forint bevételt könyvelhettek el.Letelepedési Kötvény Jelentése Magyarul
Az uniós parlament már 2014 januárjában elítélte az egyes tagállamokban működő aranyvízum-programokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül uniós állampolgárságot árulnak nem uniós személyek számára. Az EP akkor felszólította az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze: összhangban vannak-e ezek a programok az uniós szabályzással. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon ilyen jellegű vízumkiadásra szakosodott, kormányközeli magánvállalkozások kezébe adták az üzletet, ami jelentős mértékben növelte a korrupció veszélyét és a biztonságpolitikai fenyegetettséget. Visszatetszőnek nevezte a tevékenységet egy olyan ország esetében, amely "egyetlen menekültet sem akar befogadni, miközben majd 20 ezer letelepedési kötvényt adott el". Az állampolgársággal való üzletelést be kell fejezni, amely sem politikailag, sem morálisan nem tartható fenn, fogalmazott a képviselő. Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, Európának elege van azokból, akik biztonságát pénzért árult uniós állampolgársággal veszélyeztetik.A magyar költségvetésnek számításaink szerint mintegy 17, 5 milliárd forintos veszteséget hozó letelepedési kötvényprogram célja a kormányzati indoklás szerint részben az ország adósságállományának a nemzetközi hitelezőktől a magánszemélyek felé történő átstrukturálása volt. A papírok nemcsak feleslegesen drágán juttatták devizaforráshoz a magyar államot, hanem egyoldalú haszonnal is kecsegtettek a közvetítőt vállalkozások számára. Most megvizsgáljuk, hogy a vitatott kötvénykibocsátás mekkora részt tesz ki a magyar államadósságból, és azt is, hogy milyen nemzetközi példák vannak hasonló, úgynevezett aranyvízum-programokra. Porszem a magyar államadósság-portfólióban Közel 10 százalékos a letelepedési kötvények aránya a magyar devizakötvények 2017 végi állományában, amivel bőven a befektetők egyik kedvenceként emlegetett PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) fölött van a részesedése a devizaalapú adósságok portfóliójában. Az arányokat pontosabban nézve azt láthatjuk, hogy a devizakötvényekben lévő adósságállomány 89 százaléka nemzetközi devizakötvényekben, 2 százaléka a belföldi kibocsátású PEMÁK-ban, 9 százaléka pedig a szintén belföldi kibocsátású kötvényeknek számító letelepedési papírokban van.