Az Erkölcsi Döntés | Zanza.Tv
Monday, 13-May-24 19:12:02 UTCEz automatikusan nem jár! Társadalmi norma – Wikipédia. Az ember egyik fontos antropológiai, az állatoktól megkülönböztető vonása a céltudatos, eszközhasználattal járó, megtervezett cselekedet, azaz a munka. Ennek legfőbb jellemzői, hogy mások ezt elismerjék, alakítsuk vele az életvilágunkat, és megélhetést biztosítsunk magunknak. Végső soron a munka révén az egyén önmagát hozza létre, másként fogalmazva önkiteljesedésének lényegi eszköze. Fernando Savater: Etikáról Amador fiamnak, Műszaki Kiadó, Budapest, 2003 Hársing László: Bevezetés az etikába, Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999
Társadalmi Norma – Wikipédia
A tényekkel a tudományok foglalkoznak, igyekeznek minél pontosabban megismerni, leírni a fennálló valóságot, az etika (erkölcstan) pedig az értékek világát térképezi fel és lát el bennünket szabályokkal, normákkal. Ezek mentén az értékek és a belőlük kibontakozó normák mentén hozzuk meg a felelős döntéseinket. Az értékek, mint pl. a becsületesség, szépség azonban sohasem önmagukban állnak, hanem olyan értékhordozókhoz kapcsolódnak, amelyek az emberi szükségletek (érdekek) és vágyak kielégítését biztosítják. Az ember a túlélés érdekében ugyanis eleget kell, hogy tegyen bizonyos szükségleteknek. Ezek lehetnek biológiai természetűek, ezeket nevezzük alapszükségleteknek, és lehetnek pszichikai, szociális jellegűek is. Az értékelés során olyan értékítéleteket alkotunk, ami révén vagy valamely érték meglétét, illetve hiányát állapítjuk meg, vagy egyes dolgokat értékkategóriákba sorolunk be, vagy bizonyos értékeket egymással vetünk össze. Tehát az ember lényegénél fogva olyan értékelő lény, aki az élet világából szerzett ismeretek, tapasztalatok és értékek révén alakítja ki gyakorlati tevékenységének általános elméleti alapjait.
Így alakul ki éthoszunk, a jellemünk, erkölcsi arculatunk, vagyis a morál, ami megszabja, miként viselkedjünk, milyen értékeket valljunk egy közösségben. A moralitás, az erkölcsiség viszont az egyén személyes erkölcsi meggyőződését tükrözi. Az etika (erkölcsfilozófia) pedig a normák megítélésének, érvényességének általános feltételeit vizsgálja, ezeket filozófiailag alapozza meg. Szüleid, tanáraid gyakran mondogatják, hogy valamit így vagy úgy szokás tenni, részletes magyarázat nélkül ezzel indokolják a tetteiket. Például a hétvégi meccsen lesérült csapattársadat szokás meglátogatni a kórházban, vagy együtt szoktuk ünnepelni a társunk sikerét. Ez a hagyomány, ami szilárd erkölcsi támaszt nyújt a jó és rossz, a helyes és helytelen közti választáshoz. A hagyomány azonban nem kőbe vésett szabály, és ha a világ körülöttünk megváltozik, nem célszerű mereven ragaszkodni a hagyományokhoz, változtatni érdemes azokon. Ami bevált, megőrizzük, ami viszont már hátráltatja az életünket, leépítjük, átformáljuk.