Világ Hét Csodája
Saturday, 27-Apr-24 21:17:24 UTCA Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Kiejtés IPA: [ɒ ˈvilaːɡ ˈheːt ˈt͡ʃodaːjɒ] Tulajdonnév a világ hét csodája Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Fordítások
A Világ Hét Csodája Film
A világ hét csodája (1/2) - Seven Wonders Of The World - YouTube
A Világ Hét Csodája Képek
Aztán ott sorakoznak kevésbé ismert szerzők valóságos légiói: Vibius Sequester, Curtius Rufus, Ampelius és Arrianius latin nyelvű művei, továbbá egy szintén császárkori író, Gaius Julius Hyginus, majd a későbbiek, a szent életű Nazianzi Gergely (i. sz. 330-390), akinek az atyja is püspök volt, továbbá bizánci Philón, aki bármikor írhatott a hét csodáról a 4. és a 6. század között, egy tiszteletreméltó és igen bölcs angolszász pap, Bede Venerabilis (673-735), aki fölvette a csodák listájára a fároszt, két bizánci, az Árpád-háziak kortársai, az egyik neve Nikétosz, a másiké Georgiosz Kedrosz. Végül összeállított egy csodalistát egy tudós pap, aki önmagát Anonymus Graecusnak, Ismeretlen Görögnek nevezte, s az 1200-as években a Codex Vaticanus 989 utolsó levelére kereken harminc világcsodát vázolt fel. Főként a római büszkeséget zavarta, hogy az antipatroszi listát a világhódító Nagy Sándor halála után így nevezték a hellének: hepta theamata tesz oikumenész, "a lakott világ hét látványossága".
A Világ Hét Csodája
A világ "hét" csodája. - YouTube
A teljes gőzzel üzemelő operaház egy 25 ezer fős város energiaigényét emészti fel naponta. Húsvét-szigeti szobrok A Húsvét-sziget, azaz az őslakosok nyelvén Rapa Nui, a Világ Közepének titokzatos szobrait háromszáz éve ismeri az emberiség, mégis vajmi keveset tudunk a titokzatos moai-nak is nevezett szobrokról és a kultúráról, amely emelte őket. A valamikor 1100 és 1600 között készült óriásszobrokból 887 jelenleg tartanak számon a kutatók, de időről időre találnak újabb, főként befejezetlen szobrokat, így a tényleges számuk elérheti meghaladhatja az ezret is. A szobrok mindegyike több tíz tonnát nyom, a legnagyobb, még álló moai tíz méter magas és körülbelül nyolcvantonnás. A szobrok az emberi pusztítás emlékművei is: a szigetet teljesen tönkretették lakosai. A sok száz szobor készítéséhez ugyanis minden fát kivágtak így végül a sziget földje terméketlenné vált és a szobrokat teremtő civilizáció összeomlott. Gízai Piramisok Kairó közelében emelkedik az égre a gízai síkságon a három Nagy Piramis, Hufu (Kheopsz), Hafré és Menkauré síremléke.
Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. Egyenlő távolságban bástyák tagolják, melyeken már a Ming korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el.