Landler Jenő Gimnázium
Friday, 03-May-24 08:53:50 UTCLandler korszak A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium tehát 1950-ben vette fel Landler Jenő nevét, így lett a volt Deák Gimnázium jogutódja, mint az éppen Budapest részévé, XIX. kerületévé váló Kispest egyetlen gimnáziuma. Az iskola még hosszú évekig korábbi helyén, a Kossuth tér 12. szám alatt a mai Trefort Ágoston Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola épületében - működött, melyet korábbi polgári iskola megszűnése után kapott meg a Deák Gimnázium. A kialakult négy osztályos gimnáziumok sorában a Landler Jenő Gimnázium nem volt sem jobb, sem rosszabb a többinél. Elhelyezkedése miatt természetesen tanulóinak zöme a kerület munkás és kistisztviselő rétegeinek gyermekeiből került ki ugyanúgy, mint a korábbi évtizedekben. Külvárosi léte miatt alkalmassá vált néhány "renitens értelmiségi" tanár száműzetési helyének, a "osztályidegen" elemek összegyűjtésére, amelynek általában a tanulás színvonala, maguk a diákok látták igazán hasznát. Ugyanakkor ez a külvárosi iskola nem volt a hatalom "szeme előtt" így sokkal nagyobb mozgástere, egyéni megnyilvánulási lehetősége volt a tanároknak és diákoknak egyaránt.
Landler Jenő Gimnázium Általános Iskola
A kitűzött célokat mindezzel persze nem lehetett elérni, hiszen az üzemekben éppen nem a legkövetendőbb példákkal találkoztak a gyerekek. Landler jenő gimnázium nagykanizsa tablók Diákmunka győr meló diák 100% garancia - Kamionos Nyelvleckék Memóriakártya olvasó program letöltése Kiss jenő store Pedig ez a "népvezér" valóban tudós ember volt: a nagykanizsai piarista gimnázium kiváló diákja a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem joghallgatója lett. A századfordulón a szervezkedő polgári demokratikus értelmiség közé tartozott a fiatal ügyvéd. 1908-tól a Magyar Szociáldemokrata Párt tagjaként karhatoztatja jogi tudását és tevékeny részese az általános választójogért folytatott küzdelemnek. 1918-ban az "őszirózsás forradalom" után a szociáldemokrata párt egy része csatlakozott a kommunistákhoz, ő is köztük volt. 1950 őszén vette fel az átmenetileg "névtelen" gimnázium a kor nagy emberének számító Landler Jenő nevét, amelyet sokáig büszkén viselt az iskola. A hatvanas években elindult közösségi nevelési kísérlethez különösen illett ez a név.
Megőrződött a diákönkormányzat kiemelt szerepe, a fiatalok érdekképviselete, mint a demokráciára való nevelés fóruma. Az iskolát bizonyos szabad szelleműség jellemezte, mely teret adott a kísérleteknek, szakmai jellegű újításoknak. 1986 körül egyre erősebben lépett fel a változtatás, a megújulás igénye, melyek megvalósítása azonban már a következő korszakra estek. l 1952-ben létrejöttek az első koedukált osztályok, ettől kezdve a két párhuzamos osztály, inkább képesség, illetve tanulmányi eredmény szerint különült el. A jobb képességű osztály emelt óraszámban tanulta az orosz nyelvet, s közülük néhányan szovjet ösztöndíjjal tanultak tovább. Ekkor még nem voltak igazi tagozatok, az oktatás a központi előírásoknak megfelelően zajlott, kivéve, amikor például történelem órán elhangzott a felszólítás: "Tegyétek félre a tankönyvet, és figyeljetek rám! " Vagy amikor az irodalmi önképzőkör - mert itt megmaradt az önképzőkör - ülésein a "dekadens" Nyugatosok verseit szavalták a fiatalok. Feltehetően kevés állami gimnáziumban folytatódott szinte kihagyás nélkül a latin nyelv tanítása, az orosz mellett a német és ebben az iskolában hagyományosan a francia nyelv is teret kaphatott.