Augsburg: Nemcsak Vesztes Emlék

Wednesday, 08-May-24 05:38:53 UTC

Károly 1548-ban törvényben tiltott meg minden vallási "újítást" a birodalomban, kivéve a papi házasságot és a két szín alatti áldozást. A "szabadságaikat és jogaikat" sértve érző protestáns fejedelmek - köztük Móric szász választófejedelem - újból összefogtak, s támadásuk elől a császár 1552-ben menekülni kényszerült. A fegyverszünetet megfogalmazó 1552-es passaui szerződésben az evangélikus rendek elérték vallásszabadságuk biztosítását, de a végső rendezést a következő birodalmi gyűlésre halasztották. A tanácskozást V. Károly 1555 szeptemberében Augsburgba hívta össze, vezetését pedig - egészségi állapotára hivatkozva - átengedte fivérének, I. A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ferdinándnak. A pusztító háborúk után a fejedelmek békét akartak, és Ferdinánd is belátta, hogy a vallási szakadást nem lehet megszüntetni. II. Miksa azt remélte, hogy hozományul apósától, V. Károlytól nagyobb területi ajándékot kap, de ez nem így történt. A főherceg spanyolellenes magatartásához 1551-től a protestantizmus iránt érzett újraéledő vonzalma is társult, amelyet elsősorban Sebastian Pfauser udvari prédikátor befolyása erősített.

• Akié a föld, azé a vallás | Napjaim
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Az augsburgi vallásbékét 460 éve kötötték - Infostart.hu

Akié A Föld, Azé A Vallás | Napjaim

Miután az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés megerősítette a wormsi ediktumot és elutasította az Ágostai hitvallást - amely később az evangélikus egyház alapvető hitvallási irata lett -, a katolikus és az evangélikus rendek is szövetségbe tömörültek (nürnbergi liga, illetve schmalkadeni unió), de fegyveres összecsapásukra még egy évtizedig nem került sor. Ez már 1562-ben, királlyá választása előtt is megmutatkozott: I. Akié a föld, azé a vallás | Napjaim. Ferdinándot egyre cselekvésképtelenebbé tette fokozódó szklerotikus betegsége, aminek következtében Miksa került a politikai történések középpontjába. Miközben a katolikus fejedelmeket megnyugtatta vallási elkötelezettsége felől, reményeket ébresztett a protestánsok körében. Miután 1564-ben hatalomra lépett, az új császár ugyan atyja politikáját folytatta, tekintettel immár arra a lehetőségre, hogy hamarosan a spanyol trónt is örökölheti (Don Carlos válsága már kirajzolódott). Másrészt Miksa kifelé mutatott felekezeti visszafogottságának mélyebb birodalompolitikai értelme volt.

A Vallásszakadást Szentesítette Az Első Vallásbéke » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

Szabályrendszerét a gyakorlati politika hozta létre, értelmezése és alkalmazása a következő időkben is inkább hatalmi kérdés maradt, de a szabad egyéni vallásgyakorlatig vezető csaknem másfél évszázados út első jelentős állomása lett. Hiányosságai ellenére az egyezmény a Német-római Birodalom történetének leghosszabb, hatvanhárom éves, háború nélküli korszakát alapozta meg, ugyanakkor hosszú távon a harmincéves háború katasztrófájához vezetett. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? Az augsburgi vallásbékét 460 éve kötötték - Infostart.hu. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft

Az Augsburgi Vallásbékét 460 Éve Kötötték - Infostart.Hu

V. Károly, aki spanyol király is volt, csak az 1540-es évek közepétől tudta minden erejét a németországi protestánsok elleni harcnak szentelni. A császár 1546-ban (nem sokkal Luther halála után) indított háborút, és 1548-ban vereséget mért a schmalkaldeni szövetség hadaira. V. Károly 1548-ban törvényben tiltott meg minden vallási "újítást" a birodalomban, kivéve a papi házasságot és a két szín alatti áldozást. A "szabadságaikat és jogaikat" sértve érző protestáns fejedelmek - köztük Móric szász választófejedelem - újból összefogtak, s támadásuk elől a császár 1552-ben menekülni kényszerült. A fegyverszünetet megfogalmazó 1552-es passaui szerződésben az evangélikus rendek elérték vallásszabadságuk biztosítását, de a végső rendezést a következő birodalmi gyűlésre halasztották. A tanácskozást V. Károly 1555 szeptemberében Augsburgba hívta össze, vezetését pedig - egészségi állapotára hivatkozva - átengedte fivérének, I. Ferdinándnak. A pusztító háborúk után a fejedelmek békét akartak, és Ferdinánd is belátta, hogy a vallási szakadást nem lehet megszüntetni.

Új!! : Augsburgi vallásbéke és Római katolikus egyház · Többet látni » Schmalkaldeni háború A schmalkaldeni háborúban 1546–1547 között V. Károly állt szemben a schmalkaldeni szövetség tagjaival. Új!! : Augsburgi vallásbéke és Schmalkaldeni háború · Többet látni » Szekularizáció A szekularizáció modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és politikai fogalom. Új!! : Augsburgi vallásbéke és Szekularizáció · Többet látni » Szeptember 25. Névnapok: Eufrozina, Kende, Cézár, Kleofás, Kleon, Klió, Kund, Miklós, Mikolt, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Rika, Rikarda, Solymár, Sólyom. Új!! : Augsburgi vallásbéke és Szeptember 25. · Többet látni » V. Károly német-római császár Habsburg Károly (Gent, 1500. február 24. – Yuste, 1558. szeptember 21. ), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg és kasztíliai királyi herceg, Szép Fülöp kasztíliai király és II. ("Őrült") Johanna kasztíliai királynő legidősebb fia, 1506-tól Burgundia hercege és a Tizenhét Tartomány kormányzója, 1516-tól Spanyolország, Szicília, Nápoly és Jeruzsálem királya, 1519-től Ausztria uralkodó főhercege és német király, valamint 1530-tól Itália királya és a Német-római birodalom császára.