Vasúti Fékberendezések Szerkezete

Thursday, 16-May-24 02:56:22 UTC

Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek

• RegionalBahn: Vasúti fékezés LI. – Az éberségi és vonatbefolyásoló berendezések féktechnikai vonatkozásai
• Szakkönyv, kézikönyv Jász-Nagykun-Szolnok megyében - Jófogás

Regionalbahn: Vasúti Fékezés Li. – Az Éberségi És Vonatbefolyásoló Berendezések Féktechnikai Vonatkozásai

MÁV VASÚTI FÉKBERENDEZÉSEK SZERKEZETE, ÜZEME ÉS A KARBANTARTÁS IRÁNYELVEI I. MOZDONYSZOLGÁLATI DOLGOZÓK RÉSZÉRE A MÁV úgynevezett "nagy fékes könyve". Igazi ritkaság, hát még ez remek állapotban lévő példány! Igaz, sarkai már kicsit megkoptak, elvégre több, mint negyven éve állt a polcon, és az első belső borítón Budapest-Ferencváros állomásfőnökség körbélyegzője szerepel, ezen kívül azonban nincs benne bejegyzés. A könyvet a fékes szaktekintély, a vasúti fékezés egyik úttörő műszaki mérnöke, dr. Heller György mellett Rosta László és Ungi József urak alkották meg. (Heller úr életműve megismerhető a Vasúthistória könyvek sorozatban megjelent, Fél évszázad a magyar vasút szolgálatában... című életrajzi könyvéből. ) A 611 oldalas könyv rengeteg, a szöveg közé nyomott színes és fekete-fehér ábrával ismertet minden, a vasúti fékezéssel kapcsolatos tudnivalót, és a legtöbb, a mai napig használt vasúti fékberendezés műszaki tulajdonságait. E könyv lapjain - nem túlzás! - évtizedek mozdonyvezetői nőttek fel.

Szakkönyv, Kézikönyv Jász-Nagykun-Szolnok Megyében - Jófogás

Sorozatunk következő részében az érzékenység-érzéketlenség, kimeríthetőség-kimeríthetetlenség problémakörét, valamint az egyes vonatnemeknek megfelelő féknemek kérdéseit vizsgáljuk meg. (Az ábrák forrása: Heller–Rosta: Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme, Budapest, 1983) Nánási Zoltán Sorozatunk további részei ide kattintva olvashatók.

Fontos kritérium továbbá az is, hogy a fővezeték ürítése nagy keresztmetszeten, közvetlenül történjék meg, mégpedig olyan kialakítás mellett, amelyik garantálja, hogy ez a keresztmetszet nem kisebb, mint a fékezőszelep szabadba vezető nyílása. (forrás: Heller–Rosta: Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme, Budapest, 1983. ) A fenti képen az EÉVB-berendezés levegős rendszerhez történő csatlakozásának egy lehetséges módja látható. Ha a berendezés működésbe lép, a 4-es számmal jelölt ep-szelep zárja a "2" jelű, fékezőszelephez vezető szelepben a levegő útját (megszűnik az utántáplálás), a "3a" és "3b" jelű zárószelepeken keresztül pedig kiürül a fővezeték. A zárószelepek száma attól függ, hogy ezek összkeresztmetszete eléri, vagy meghaladja-e a fékezőszelep szabadba vezető nyílásának keresztmetszetét. Az is látható, hogy a pótfékszelep működését a berendezés nem befolyásolja, annak érdekében, hogy átmenő légfék-hiba esetén is fékezhető legyen, legalább a vontatójármű. Kényszerfékezést a korszerű (és kevésbé korszerű) járműveken nem csak az éberségi és vonatbefolyásoló berendezés válthat ki, hanem ha pl.