Szociális Hozzájárulási Adó Törvény
Wednesday, 15-May-24 07:32:04 UTCAz így kifizetett jövedelmet úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Az evások (egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók) szociális hozzájárulási adójával kapcsolatban is változások lesznek. Az egyik ilyen módosítás, hogy az adóalanyiságát év közben megszüntető, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatban vállalt összeg után adót fizető eva alany esetében a járulékokkal azonos módon a megszűnés hónapjára vonatkozó adókötelezettséget arányosítással kell megállapítani. A másik módosítás szerint, az eva alany egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, a szociális hozzájárulási adó fizetésére az eva-alap 4 százaléka után kötelezett, ha utána a társas vállalkozásában a szociális hozzájárulási adót a minimális adóalap után fizetik meg.
Szociális Hozzájárulási Adó Törvény Hatályos
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A társadalombiztosítási járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) és a szociális hozzájárulási adó szabályai közötti összhang megteremtése érdekében 2014-től módosítják az adóalap figyelembe vételét. Több más változás mellett az evásokra vonatkozó szabályok is módosulnak. Kedvenc törvényem az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény, melynek címéből senki nem jön rá, hogy itt találja a szociális hozzájárulási adó (lánykori nevén: társadalombiztosítási járulék) szabályait. A szociális hozzájárulási adó alapját a 455. §-ban fogalmazza meg a törvény, melynek lényege, hogy a jövedelmet, díjazást, juttatást kell figyelembe venni. A törvénytervezetben átfogalmazták a munkavégzésre irányuló jogviszony vonatkozásában az adóalap definícióját. Ennek értelmében a szociális hozzájárulási adó alapja a 2011. törvény 455.
szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az adóelőleget a kifizetőnek nem kell megállapítani, akkor az adófizetésre kötelezett a természetes személy. A szociális hozzájárulási adóról szóló tv. 1. § (5) bekezdése szerinti jövedelemnél, ilyen például az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, az adófizetésre kötelezett személy a jövedelmet szerző természetes személy. Kirendeléskor az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elrendelő teljesíti, ideértve a külföldi kifizetőt is. A kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabért és közterheket ő fizeti. Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adófizetésre kötelezett a munkavállalót kölcsönbe vevő személy.