Szent István Kápolna
Monday, 06-May-24 03:59:47 UTCA Szent István kápolna falán látható emléktábla és szövege: "A kápolnát Callmeyer Ferenc, az oltárt Sikota Győző tervezte. Kivitelező: Vankó József Építtette Lezsák Sándor és felesége 1997-ben István fejedelemségének 1000. évében, amikor a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola kurátorai: Gálfalvi György, Ghéczy Iván, Gyarmati Dezső és Tollas Tibor. " Szt. István Meditációs Kápolna, Lakitelek- Népfőiskola. '... Igaz ez a beszéd, és szeretném, ha szilárdan tanúskodnál ezek mellett, hogy Istenben hívők igyekezzenek a jócselekedetben előljárni:ezek jók és hasznosak az embereknek. De kerüld az ostoba vitatkozásokat,.. a viszálykodásokat és törvényeskedő harcokat, mert ezek haszontalanok és hiába valók. " Pál levele Titushoz 3. Az ajánlás elsősorban a helynek szól a lakiteleki Népfőiskolának. A kihívásnak, mert ennek a kápolnának elsősorban a magyarsághoz kell szólnia, az istenhívők egységes nyelvén, a Keresztre Feszített emberiség megváltó hitében. A kápolna 'beugró" meditációs hely, igazi ökumenikus szentély, ahol a lélek kiszakadva a napi gondok hatásaiból magára tud maradni, s a tisztító elmélkedésre tud találni.
Szent István Kápolna
A nagyméretű (170x240 cm), mandorla-szerű oltárképet - mely István királyt ábrázolja, amint felajánlja Szűz Máriának a Szent Koronát - egy rusztikus tölgyfa szekrény tartja. A szekrény apszis felőli frontját üvegajtók zárják, mely mögött jól látható az ott tárolt papi ruha, és az egyedi tervezésű stóla, a kehelytakaró, valamint az oltárterítők. A kápolna minimális bútorzatát a tölgyfából készült két hosszanti pad, egy papi szék és két ministráns szék képezi, melyek formavilága és szerkesztésmódja a parasztbútorok egyszerűségét idézi. A falba süllyesztett szenteltvíz tartó fehér vraca tömbből készült. 37/38 Badacsonytomaji Szent István kápolna, otó: Zsitva Tibor A kápolna belső terét a keleti homlokzaton kialakított három résszerű ablakon bejövő természetes fény deríti. Az északi homlokzaton lévő nagyméretű bejárati üvegfal (1 m x 4 m) a belső téren túlmenően az oltárkép optimális megvilágítását hivatott biztosítani. Mesterséges fényt az üvegfal ajtó feletti osztóbordájába integrált, speciálisan kialakított LED-es lámpatest szolgáltat (3x2, 5W), jól biztosítva ezzel a festmény aranyozott felületeinek ragyogását.
Szent István-Kápolna (Makó) – Wikipédia
közepén épült pálos kolostor romjának, melyet időközben a kőomlás maga alá temetett, és a 2008-ban megvalósult II. János Pál pápa emlékhelynek együttesen köszönhető. A tervezés során készített geobiológiai tanulmány szerint a területen több, jól mérhető energia vonal (földidegáram) húzódik. A kápolna két domináns erővonal kereszteződési pontján épült meg. A tájolást két szempont befolyásolta alapvetően. Egyrészt a Balaton felé gyönyörű kilátással nyíló plató terepadottságai, másrészt az a tény, hogy az Udvardi Erzsébet festőművész által felajánlott nagyméretű oltárkép megfelelő érvényesülését csak egy meghatározott megvilágítási irány és intenzitás tudja biztosítani. Fentiekből következően a kápolna északra tájolt, azaz az északi bejárati üvegfal biztosítja az oltárkép megfelelő világítását. Az egyhajós kápolnatér fölé láncgörbére szerkesztett, durvára vakolt és meszelt téglaboltozat borul. A 4 cm vastag nagyméretű (70x150-200 cm) bazalttáblákkal burkolt padozatból emelkedik ki az oltár szerepét betöltő monolit bazalttömb (60x100x120 cm).A lebontott, romos bányászházak köveiből, a badacsonytomaji önkormányzat, a lakosok, és civil szervezetek támogatásával épült fel a hegyen az idén augusztus 20-án átadott kápolna. A kezdeményezés egy azóta elhunyt festőművésztől származik, aki az oltárkép adományozója. Bemutatjuk Jankovics Tibor munkáját. A kápolna építését Udvardi Erzsébet (†2013), a Badacsonytomajon élő Kossuth-díjas festőművész kezdeményezte. Megvalósítását a badacsonytomaji Szent Imre Plébánia, Badacsonytomaj Polgármesteri Hivatala és a helyi lakosság, illetve valami módon a településhez kötődő személyek és civil szervezetek támogatták. Az építési helyszín a Badacsony-hegy tomaji oldalán található Felső-Kolóniának nevezett magas fekvésű terület, melyen az 1965-ig működő bazaltbánya munkáslakásainak romjai álltak. Szakrális kisugárzása van a területnek, mely talán a fölötte magasodó Badacsonynak (Nagyboldogasszony Hegye), a Klastrom-kútnak nevezett bővízű forrásnak, a XIII. sz. közepén épült pálos kolostor romjának, melyet időközben a kőomlás maga alá temetett, és a 2008-ban megvalósult II.