Kőolaj Kémiai Tulajdonságai

Tuesday, 14-May-24 19:51:58 UTC

Ezek is kisebb sűrűségűek a víznél, de hosszú molekuláik összegabalyodnak, s ez magyarázza "sűrűn folyósságukat", amellyel gépalkatrészek működése közben bekövetkező kopását csökkentik. Ma már csak kisebb részüket használják kenőanyagként, a többiből - további feldolgozás (hőbontás) során - a sokkal keresettebb benzint állítják elő. A nagy szénatomszámú, fehér, szilárd paraffinból gyertyát, gyógyszert tartalmazó kúpokat gyártanak. Pakurából is előállíthatnak benzint. A desztilláció végén visszamaradó sötét anyagot, az aszfaltot útépítésnél használják fel. A különféleképpen előállított benzinből fontos szénhidrogéneket választanak el, amelyeket azután a vegyipar különböző szerves vegyületek (pl. Szerves kémia | Sulinet Tudásbázis. műanyag, gyógyszer, stb. ) szintézisére használ fel. Az elmúlt évszázadban nagymértékben felgyorsult a Föld - hosszú évmilliók alatt felhalmozott - energiaraktárainak kiürítése. Ez többféle veszélyt is magában rejt: a szénhidrogének eltüzelésével elfogyasztjuk azt az alapanyagot, amiből az ipar rengeteg egyéb vegyületet állíthat elő, az égés során képződő nagy mennyiségű szén-dioxid megbontja bolygónk légkörének természetes egyensúlyát, általános felmelegedést okoz (ún.

  1. Mozaik digitális oktatás és tanulás
  2. Szerves kémia | Sulinet Tudásbázis

Mozaik Digitális Oktatás És Tanulás

A szénhidrogének olvadás- és forráspontját alapvetően szénatomszámuk, azaz moláris tömegük határozza meg. Az apoláris molekulák között működő diszperziós kölcsönhatás annál nagyobb, minél nagyobb a molekulatömeg. Ez az oka, hogy a nagyobb molekulatömegű szénhidrogének magasabb olvadás- és forráspontúak. Mozaik digitális oktatás és tanulás. A forráspont is csak az azonos szerkezetű molekulák esetében növekszik folyamatosan a szénatomszámmal. Egyazon összegképlethez tartozó konstitúciós izomereknél is jelentős olvadás- és forráspontbeli eltéréseket tapasztalunk. Azonos összegképletű vegyületek közül a normális láncú izomer a legmagasabb forráspontú, mivel ezek - hosszú szénlácuk révén - könnyen összegabalyodhatnak egymással, és a folyadék felszínéről nehezebben szakadnak ki, mint a többi. A legtöbb elágazást tartalmazó izomerek a legkevésbé változtatják az alakjukat, az atomok térkitöltését is figyelembe véve a leginkább gömbszerűek. A gömbszerű molekulák könnyebben maradnak kristályrácsba rendeződve, mint a hosszú, gilisztaszerűen izgő-mozgó elágazás nélküliek, ezért magasabb az olvadáspontjuk.

Szerves KéMia | Sulinet TudáSbáZis

Okostankönyv

A cetánszám azt jelenti, hogy az adott gázolaj öngyulladási képessége milyen cetán – α-metil-naftalin aránynak felel meg. A n-cetán öngyulladási képessége 100, az α-metil-naftaliné 0. Pl: a 55-ös gázolaj öngyulladási képessége olyan, mint az 55% n-cetánt és 45% α-metil-naftalint tartalmazó elegynek. Az alkánok kémiai tulajdonsága A tökéletes égés nem az alkánok sajátossága, a legtöbb szerves vegyületre jellemző! Kolaj kémiai tulajdonságai. A telített szénhidrogének standardállapotban - a szénatomszámtól függően - gáz-, folyékony vagy szilárd halmazállapotúak. A legkisebb (C 1 -C 4) szénatomszámú szénhidrogének színtelenek, szagtalanok, gáz-halmazállapotúak. Közülük a metán a földgáz fő alkotórésze, fontos energiahordozó és vegyipari alapanyag. A propán és a bután elegyével töltött PB-gázpalackokat ott használják energiatermelésre, ahol nincs vezetékes gáz. A nagyobb szénatomszámú (C 5 - C 19) telített szénhidrogének tiszta állapotban színtelen folyadékok. Szaguk jellegzetes, a szénatomszámtól függő. A kőolajból desztillációval különítik el közel azonos szénatomszámú molekulákból álló keverékeiket.