dr-kruglov.ru

Szent Vitus Székesegyház

Saturday, 11-May-24 09:56:44 UTC

2019. június 5. 16:45 MTI Jövő nyáron mutathatják be a prágai Szent Vitus székesegyház új orgonáját: az országos gyűjtés eredményeképpen a szükséges 80 millió koronából (egymilliárd forint) 78, 4 millió korona már rendelkezésre áll - közölte Ondrej Pávek, Szent Vitus Orgonája Alapítvány elnöke. A gyűjtést 2015-ben hirdette meg Dominik Duka prágai érsek, Bohuslav Sobotka, az akkori cseh kormányfő pedig támogatta a kezdeményezést. Az eredeti elképzelések szerint az új orgonát 2019 szilveszterének éjszakáján mutatták volna be a nagyközönségnek, most azonban azt valószínűsítik, hogy 2020 nyarán mutathatják be. Az új orgona beszerzéséhez szükséges mintegy 80 millió koronát a prágai érsekség azért akarja adományokból biztosítani, hogy ne legyen szükség állami támogatásra. Ennek egyik oka, hogy továbbra is vita van az egyház és az állam között arról, kinek is a tulajdona valójában a Szent Vitus katedrális. A Szent Vitus új orgonáját a barcelonai Gerhard Grenzing hangszergyártó cég készíti. A francia minták alapján elkészülő új orgona lehetővé teszi a klasszikus zeneművek mellett a kortárs orgonaművek előadását is.

Új Orgonát Kap A Prágai Szent Vitus Székesegyház » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

Büszkén tör magasba a Prágai Vár harmadik udvarában álló, fenséges katedrális. Úgy érezzük az udvarba lépve, hogy beszorították ide ezt a hatalmas templomot, körbejárva azonban kiteljesedik a kép előttünk és feltárul teljes valójában ez a monumentális szépség, Prága egyik jelképe, amelyben a város szinte minden pontjáról gyönyörködhetünk. A páratlan szépségű Szent Vitus székesegyház Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb katedrálisa, a város legnagyobb temploma, római katolikus érseki főtemplom. A vár második udvara felől a katedrális nyugati bejáratán belépve bárki megtekintheti a főhajó csaknem 35 méter magasságú mesteri, gótikus hálóboltozatos mennyezetét. Az óriási, színes ólomüvegablakokon át beözönlő fények különleges hangulatot kölcsönöznek a belső térnek. Lenyűgöz és ott marasztal, készüljünk fel tehát egy hosszabb sétára, mert annyi szépséget tartogat a számunkra ez a hely, amelyre érdemes több órát áldozni. A Szent Vitus székesegyházba a belépés ingyenes, ha azonban szeretnénk körbejárni és minden részletét megcsodálni jegyet kell váltanunk.

Látnivalók Prágában: A Szent Vitus Katedrális - Messzi Tájak Európa, Csehország, Prága Körutazás, Városlátogatás, Fotós Túra | Utazom.Com Utazási Iroda

19. 05. 09. 21:09 4 új fotót töltöttem az "A Szent Vitus-székesegyház vízköpői" műlaphoz! 17. 04. 30. 09:22 Megérintettem az "A Szent Vitus-székesegyház vízköpői" alkotást! 14. 10. 24. 19:57 Az "A Szent Vitus-székesegyház vízköpői" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 12. 14. 21:58 1 új fotót töltöttem az "A Szent Vitus-székesegyház vízköpői" műlaphoz! 10. 06. 13. 18:42 ATTILA SISKOVITS publikálta "A Szent Vitus-székesegyház vízköpői" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.

Szent Vitus Székesegyház Környéki Apartmanok - 24 Ajánlat - Szallas.Hu

Az 1358 és 1367 közötti időszakból származó Szent Vencel kápolna az épület legrégibb, egyúttal legpompásabban díszített része. Az alsó falak sziporkázó jáspis- és ametiszt berakásosak, míg a freskók (14. -16. század) jeleneteket ábrázolnak Krisztus szenvedéseiből és Szent Vencel életéből (a szent, aki közvetlenül a kápolna alatt van eltemetve). Amikor a székesegyház már majdnem elkészült, feltárták a helyén egykor állt 11. századi román stílusú bazilika alapjait, amelyek Csehország királyainak szarkofágjai mellett az altemplomban láthatók. II. Jagelló Ulászló megbízást adott a gyönyörű Király Kápolna megépítésére: a kialakításában egy fa ágait utánzó boltíves mennyezet rendkívül formabontó. A kultikus szent, Nepomuki Szent János remekbe szabott ezüst temetkezési emlékművét a kóruson 1736-ban emelték. Az egyik kerub a szent nyelvére mutat, amelyet – ahogy mondják – soha nem hamvad el. A székesegyházban 20. századi festett üvegablakok láthatók, amelyek közül figyelemre méltóak Alphonse Mucha Szent Cirill és Szent Metód portréi a katedrális nyugati végétől visszafelé a harmadik kápolnában.

Templomok, ÉS SzÉKesegyhÁZ PrÁGÁBan - Prága Szállás, Prága Szállodák: Szállás Prága .Hu

A legenda szerint az, aki jogosulatlanul a fejére ülteti a koronát, meghal. Nyitvatartás: minden nap áprilistól-októberig délelőtt 9-től délután 5-ig, novembertől-márciusig minden nap délelőtt 9-től délután 4-ig Helyszín: Prágai Vár komplexum Belépődíj: a katedrális kis része ingyenesen; az altemplom, a torony és a kórus belépődíj ellenében látogatható.

Az háromhajós katedrális hossza 124 m, a kereszthajó szélessége 60 m, magassága 34 m. A főtorony magassága 96, 6 m, a boltívet 28 pillér tartja. A katedrális szentélykörüljáróval, kápolnakoszorúval, a mellékhajók fölött átívelő támívekkel, karcsú fiatornyokkal épült. A Prágai Vár második udvar felőli nyugati főbejáratán léphetünk be a katedrálisba. A harmadik udvaron levő déli kapu, a híres Aranykapu a 19. századig a katedrális főbejárata volt, azonban mára már csak ünnepélyes alkalmakkor nyitják meg. Az északi és a nyugati torony közötti gyönyörű rozettát František Kysela tervezte 1925 és 1927 között. A neogótikus főoltár 1868 és 1875 között készült. Előtte fehér márványból faragott reneszánsz síremlék fekszik középen I. Ferdinánd, jobbján fia, I. Miksa, balján felesége, Jagelló Anna. Az északi torony bal oldalán a 3. kápolna szecessziós ólomüveg ablaka Alfons Muncha (1860-1939) cseh-morva festő- és grafikusművész, a szecesszió világhírű nagymesterének a munkája 1931-ben készült és Szent Cirill és Szent Metód alakját örökítette meg a gyönyörű színes ablakon.

század fordulóján készült el), így minden építészeti korszak sajátosságát magán viseli. IV. Károly az új székesegyházat koronázó templomnak, családi kriptának és Szent Vencel tiszteletére rendelt zarándokhelynek is szánta. A teljesen befejezett templomot csak 1929-ben szentelték fel. A katedrális amellett, hogy koronázó templomként funkcionált, egyben temetkezési hely is volt: itt helyezték örök nyugalomra Csehország nemzeti királyait, így Szent Vencelt is, akinek sírja az oltár alatt van. A királyi kriptához egyébként a Szent Kereszt-kápolnából vezet a lépcső: itt sorakoznak a Premysl-dinasztia szarkofágjai. Koronázó templom funkcióját illetően itt találjuk a Cseh Királyság koronaékszereit is, melynek legértékesebb darabja az ún. Vencel-korona. Az aranyból készült mesterműben 91 drágakő, 1 bizánci kámea és 20 igazgyöngy található, s nevével ellentétben IV. Károly készíttette 1346-ban a Vencel iránti tiszteletből. A korona a szent király tulajdona, az ő aranyozott szobrának a fején őrzik, melyet a koronázási alkalmakkor húsz font ezüst fejében kellett kikölcsönöznie a jövendőbeli királyoknak.