Hőre Lágyuló Műanyag
Saturday, 11-May-24 05:29:05 UTCInnen az etiléngázt szintén visszavezetik a folyamat elejére, a polietilént pedig a csigás extruder granulátummá alakítja. Ez a technológia csak egy példa a legegyszerűbb eljárások közül, minden hőre lágyuló műanyagnak többféle gyártástechnológiája van. Ezért az egyes szállítók alapanyagai nagymértékben különbözetnek. A műanyag minősége úgy ellenőrizhető, hogy a granulátumból vett mintából szabványos feldolgozás-technológiával készterméket (rudat, csövet, lemezt stb. ) állítanak elő, és ennek tulajdonságait vizsgálják. Hőre lágyuló műanyagok megmunkálási technológiáinak sajátosságai A hőre lágyuló műanyagok többé-kevésbé reverzíbilis módon megolvaszthatók és újradermeszthetők, így az alapanyagokat készre lehet polimerizálni. Feldolgozáskor (olvasztáskor) csak a láncmolekulák közötti kötések szűnnek meg, a molekula nem bomlik. Mivel a molekulák felépítése – izomerjeinek (izomer az azonos tapasztalati képletű, de különböző szerkezetű vegyület) aránya és átlagos molekulatömege – a feldolgozás-technológiát és az azzal elérhető anyagtulajdonságokat döntően befolyásolja, az alapanyaggyártás módja már lényegében meghatározza a késztermék minőségét.
MegmunkáLáSok | Sulinet TudáSbáZis
Ezeket fröccsfelületnek nevezik. Nagyon sima, tömör felületekről van szó, általában belső feszültségekkel. Minél erősebb ez a kialakult fröccsfelület, annál rosszabbak a ragasztási tulajdonságai. Hatása egy, az alapanyagra felvitt védőréteghez hasonló. A legegyszerűbb és leghatásosabb előkezelés ennek a felületrétegnek a szétroncsolása, mechanikus eltávolítása pl. dörzsöléssel vagy csiszolással. Feszültség okozta repedésképződés hőre lágyuló műanyagoknál Az amorf, töltőanyagmentes, hőre lágyuló műanyagok bizonyos folyadékokkal (oldószerekkel) érintkezve hajlamosak a repedésképződésre. Ezt gyakran "feszülségokozta repedési korróziónak" is nevezik. Az erre leghajlamosabb műanyagok a polikarbonátok (PC), a poliemetilakrilát (PMMA), az akrilnitril-butadién-sztirol-kopolimer (ABS) és a polisztirol (PS). Mint ahogy a nevéből is kitűnik, a repedésképződést két körülmény együtthatása okozza: 1. A műanyag alkatrészekben bizonyos feszültségeknek kell lenniük. a legtöbb műanyag alkatrészben ezek a feldolgozás folytán "befagyasztott" feszültségek formájában jelen vannak, vagy külső erők hatására alakulnak ki.
Az elasztomer elnevezés az elasztikus + polimer összeolvadásával keletkezik. Jelentése rugalmas polimer. A thermoplasztikus elasztomerek köztes helyet foglalnak el a polimerek és a gumik között. Fő előnyük, hogy a gumik nehézkes feldolgozása helyett a hőre lágyuló műanyagoknál megszokott módon formálhatóak. A hőre lágyuló mátrixba beágyazódó elasztomerrészecskék térhálósodása a keverési fázisban megy végbe (dinamikus vulkanizálás). Ez a polimer egyszerre hordozza a hőre lágyuló polimerek és a gumik előnyeit. Plasztik vagy gumi? A gumi karakterisztikái vannak keverve a műanyag előnyeivel. A mai TPE-knek hat fő típusa van (amelyek közül néhányat feldolgozás közben vulkanizálnak): Sztivol-blokk-kopolimerek (SBL-k) és ezek keverékei: kopoliszterek (COPE-k) poliészter-blokk-aminok (PEBA-k) thermoplasztikus poliuretánok (TPU-k) thermoplasztikus-poliolofinek (TPO-k) A Hyggelig 23 Magyarország Kft. a SBL és TPO típusokat dolgozza fel. Főbb tulajdonságok Keménységet és a rugalmasságot, valamint a kúszás- állóságot, az ütésállóságot és a szakítás-, vagy hajlítás miatti anyagfáradással szembeni ellenállóságot- A legtöbb anyaghoz képest már kis erővel is nagymértékben deformálható és a deformáló erő megszűnte után felveszi eredeti alakját.