Kamalduli Remeteség Oroszlány Majk
Wednesday, 15-May-24 14:06:16 UTCEsterházy-kastély, kamalduli remeteség | Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Széchenyi 2020 A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Kamalduli Remeteség Oroszlány Majk Je Pan
Köszönet az információért a -nak! Kamalduli remeteség (Majkpuszta, Oroszlány) a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége. Európa-szerte kuriózumnak számít, a tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló barokk műemlékegyüttesben fogadott némaságban éltek a szerzetesek 250 évvel ezelőtt. A Vértes erdeiben két nagyon érdekes és izgalmas műemléket kerestem fel vendégeimmel a múlt héten. Csákvár és Tata között helyezkedik el Majk, a 17 házból álló barokk műemlékegyüttes, mely a Kamalduli remeteség otthona volt. Erdők között, tavak mellett, ősi szakrális (természetfeletti) erők találkozási pontjánál helyezkedik el, és szépsége kuriózumnak számít. A premontrei prépostság helyén Eszterházy József alapította 1733-ban, a némaságot fogadott kamalduli, fehér csuhás szerzeteseknek. Köze volt a Rákóczi szabadságharc utáni lázadásnak a némaság megfogadásához, talán tiltakozásként. A házacskák arisztokrata családok adományaiból épültek fel, címereik ma is megtalálhatóak a homlokzatokon.
Feljegyezték ugyanis, hogy a remeték elhanyagolják misemondási és hitoktatási kötelezettségeiket, pedig két kápolna is rendelkezésükre áll. A fő baj azonban a felekezeti különbségekben gyökerezett: a közeli Oroszlány szlovák telepes lakossága evangélikus vallású volt, és rossz szemmel nézte a rend működését a közeli erdőségekben. Legendák kaptak szárnyra a barátok erkölcstelen életmódjáról, a rend szabályainak megszegéséről. Tény, hogy a fegyelem erősen megbomlott, egyes szerzetesek még pereskedtek egymás ellen is, és továbbra sem tettek eleget kötelezettségeiknek. Talán ezért, amikor II. József 1782-ben kimondta – többek között – a kamalduli rend eltörlését, a majki kamalduli remeteség megmentése érdekében a katolikus egyház sem emelt szót. 1784-ben a kolostor már elhagyatott volt: az épületeket, berendezési tárgyakat leltárba vették, majd árverésen értékesítették. A majki templomot 1811-ben villámcsapás érte, ennek következtében – a templom tornyát kivéve – teljesen romos állapotba került.